A Balatonon
Végtelen gyöngéd simogatás.
Szívünkig érezzük, mint a szerelmet.
Mint sosem-érzett anya kezét
Érzi az árva,
Úgy zár a magasság és
Mélység vadonába a víz.
A vitorlások szétszerelt csillagok
Ékei: Most buknak föl a vízből,
Keresik egymást,
Fehéren, vágytalanul,
Míg lassú imáit zúgja a hullám,
Egy messzi madár széttépett énekei
Ideszállnak.
