A fájdalom foglya
Létem lengő hintájában,
hiába imádkoztam,
hánykolódtam fájdalmam
kényszerű fogságában.
Sínylődtem rácsa mögött,
a Nap reám nem sütött,
hamuvá lett reményem,
parazsát élesztgetem.
Fényre szeretnék lépni,
minden kórt elfeledni,
hírből ismerni gyógyszert,
kutatni bűvös módszert.
Szeretnék szikrára lelni,
fájdalomból tüzet rakni,
betegséget hamvasztani,
egészséget varázsolni.
rácsaim leomlanának,
nevetve szólnék a Napnak:
Nélküled is porrá hamvadt,
híre sincs a fájdalomnak.
Hiú ábránd, illan könnyen,
elhaló düh kíséretem,
kínküszöböm megemelem,
új hajtást hoz türelmem.
2015
