A feledékenység hétvégéje
Halványan készülök a bulira. Már nem is sírok sokat. A lakás legutóbbi átrendezése óta már már kezdenek begyógyulni a sebek a sípcsontomon. De ez sem gátol meg az újabb bútor tologatásban. Izgatottan számolom az időt visszafelé. Levél nővéremnek ( helyett a Grisának... ) :
Szia Téglagyári!
Három rövid kérdés:
1. Beszéltél a Vodaival?
2. Tiszta, hogy a listáról mit kell beszerezni?
3. Végül is Neked is jó a péntek?
Már vágom a centit. Szerencsére már csak 9 nap van hátra! Lassan egyeztetni kellene a részleteket. Léci hívj skypeon, vagy üzenj Emillel.
Elnézést a személyes előfordulásért: Triznyák
Igaz, hogy írtam egy 24 oldalas brossúrát a sürgős teendőkről,de szerintem a Főpupák a centi miatt néz teljesen hülyének. Nyilván ezért is nem akar szóba állni velem, inkább Emillel üzen:
tisztelt oriza elvtárs!
beszéltem vodaival.
megállapítottuk, hogy tollas a hátunk.
amit tudunk viszünk.
puszia szőrös hasadra: grisa
Na ebből nem lett semmi!
Sebaj. Én tudom: a frankót, az idő nekem dolgozik! Majd lassan Ők is megértik. Addig is unalmamban regisztráltam magam két-három vak listára, Hogy megtudjam mik a hírek a sorstársaim között. Megtudtam. Fááj! Ez egy belterjes pszihopata , önsajnáló, elmebeteg, szószátyár, csupa nagy betűvel OSTOBA banda. Még csak 1 hete vagyok tag, de már így is 20 30 levelet kapok naponta. Ebből kb 20 30 a szar. Egy hét alatt durván 200 levélből 1 azaz egy darab volt emberileg értékelhető. Úgy hogy egy darabig tűröm, aztán spamnek minősítem, és feljelentem Őket a drótok súlyos szennyezésért. Ezeket még a kábeltolvajok sem lopják el.
Más. Belföld.:
Ő lordsága, Szőőr Csomó átállt a téli üzemmódra. Ez annyit tesz,hogy legkevesebb napi 5 ször eszik, de a köztes időt legalább átalussza. Ráadásul kiköveteli az alvás előtti dögönyözést. Ha nehezemre is esik, akkor is teljesítem ember baráti kötelességemet. És végre eljött a nagy nap. Pénteken reggel megcsörren a telcsi. Kovácsiban vannak. Kérdezik, mit hozzanak? Mondom: csak ami a listán van. Ja, a Grisa otthon felejtette a listát. Megbeszéljük. Pakolás, indulás. Nem sokkal később már tiszta, hogy a Vizes sem hozta a rá kirótt kaja adagot. Legközelebb majd tértivevényes levelet írok. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy Anyó sem állt a helyzet magaslatán listailag. De ez csak utólag derült ki.
Persze nem hívnak föl, hogy egy Marcalii kerülővel jönnek. Ennek is van böjtje. Vasárnap is át kell menni Marcsellóba egy kis söri möriért. De sebaj. végre itt vannak! A legfontossabb a bepakolás előtti szoba átrendezés helyett a welcome drink. Na innen aztán elszabadul a pokol. Gyenge rendezkedés, hurcolkodás, evés, ivás. Estig vigyor, ökörködés,vacsora,Pihi. Szombaton késői ébredés, mármint Nekik, mert én a szokásos reggeli 6 kor kelek. Egy bőséges reggeli után kezdődik a meló, és az elmaradhatatlan vihogás. A szoba egészen jóra sikeredett, és a technika is működik. Csak este vesszük észre, hogy a kerti kapu még ki sem lett nyitva. Hát hiába, ilyen az amikor boldogan ki tudjuk azt a csúnya külvilágot zárni. A vasárnap is gyorsan eltellik sajnos. A buli szó szerint leírhatatlanul jól sikerült, úgyhogy le sem írom, csak annyit,hogy már sajnálom, hogy elmentek. Cserébe vettem egy új, hosszabb centit, és már elkezdtem vágni a tavaszi viszont látásig. Addig is ami biztos: egy hétvége Anyukával, egy hét a Kövesékkel, ami szintén nem lesz piskóta, majd egy hétvége a Katával. A többit majd
hozza a sors magával.
