A szememből elszökött a fény
Régen ...
Amikor még enyém volt a fény,
Mosolyt láttam ragyogni a szemed szögletén.
Régen ...
Amikor még úgy sütött rám a nap,
Esténként én szerelmesen hazavártalak.
Álmaimban
Megjelenik most is ez a kép,
Újraéled szerelmünkből minden, ami szép.
Álmaimban
Két kezemmel rajzolom meg arcod,
S újra hallom azt a régi, édes-meleg hangod.
Álmaimban
Arról beszélsz, zöldül már a rét,
Tavaszodik! Szemtelenül tiszta-kék az ég.
Álmaimban
Zajos utcán sétálgatsz velem,
Azt meséled, megbámulnak! És én elhiszem.
Álmaimban
Ez a világ mit sem változott, mert
A homályba becsempészted nékem a napot.
