A tapintható kiállítás
Galambok, rigók énekeltek a múltból a fülembe,
Hogy egy remek kis kiállítás lesz itt a jelenben!
Így elbotorkáltam otthonról,
Még jó, hogy itt vagyok.
Szemem, elmém nyitott,
Mégsem tudom, hogy mit látok!
Sorstársak, barátok, mint virágok egy nagy csokorban,
Kik ők? A Siófoki Vakok és Gyengénlátók csoportja.
Örvendek és virulok, mert megtaláltam végre a helyem,
Ezernyi élmény, feladat vár rám, csak kapkodom a fejem!
Másodszor állok itt, de most már ül a versem fejemben,
Mert először megakadtam és csak bénultam a teremben.
A fejemben még sok-sok kérdés, gondolat is kavarog,
De tapintással, a fantáziámmal azt látok, amit akarok!
Győrből, ide hozzánk egy festőművésznő érkezett,
Aki a falakra tapintható, festett szőtteseket illesztett.
Sződd, fesd, fogd, lásd, ez lett a találó, frappáns mottó,
Gyere, nézd és tapintsd, több ez, mint nyeremény a lottón!
Siófok, 2015. 04. 27.
