A vadász
Lassan a telehold feljő,
nem takar semmit a felhő,
szűrt fényben fürdik az erdő,
vadász lesel, mi jön elő.
Sötét árnyék, halk surranás,
visszafogott kis horkantás,
a vadász fülel éberen,
konda közelít csendesen.
Megrohanják az etetőt,
feszülten figyel a vadkan,
erős vezér, jó családfő,
zörrenésre, neszre pattan.
Les körüli tisztáson,
fénypászma a vadkanon,
vadász gyomrában izgalom,
ujja megremeg a ravaszon.
Ül a vadász igen boldog,
ilyen szépet régen látott,
minden pompás az állaton,
ujja megfeszül a ravaszon.
El sem lehet téveszteni,
egy lövéssel elejtheti,
a célpont áll mozdulatlan,
nagy trófea lesz a vadkan.
Nagyot sóhajt, tétovázik,
fegyverétől elhúzódik,
ilyen szépet nem pusztíthat,
büszke vadkan kegyelmet kap.
2015
