A varjú karmában
Megtörtént az eset, hogy egy este beestem,
majd jött az a reggel, mikor egy lyukból kiestem.
Egy szakállas művészvarjú mögöttem károgott,
milyen kár, hogy lány helyett egy fiút faragott.
Az ajtóból félve lestem, de ő csak mogorván festett,
leestem a magaslesről, a gatyám meg szétfeslett.
Míg a testem bátor kis vakondként előre áskált,
addig az ő parancsára a lelkem félénken hátrált.
Kis fészekből nagy fészekbe költözött a kis család,
azt hittük, hogy jobb lesz, de ő még mindig galád!
Átéltünk vele sok ronda sztorit, meg helyzetet,
írhatnék még róluk rengeteg versszakot, fejezetet.
Kisgyerekként megijedtem, szenvedek tőle régóta,
azóta figyelem az életemet felülről, mint egy pilóta.
Visszarepülnék a múltamba, ha lenne időutazás,
életem vonalát kivasalnám, nagy lenne a változás.
Budapest, 2015. 10. 25.
