Advent felé...
Csodára várunk, ahányan csak élünk,
angyalt keresve a szürke ég felett,
néha hitetlenül, rossz érzéssel félünk,
hogy föntről nem nyújt majd senki jó kezet.
Ám ilyenkor más ez, szívünkben reménnyel,
nyit ajtót a hit, s az égi szeretet,
harangok szavával, földre járó fénnyel,
hirdeti az Isten, hogy minden szép lehet...
2016. november 27., 19:55
