Álom...
Az éjszaka azt álmodtam,
Térdig érő hóban jártam.
Mentem volna, de nem tudtam,
Kerítésbe kapaszkodtam.
Kiáltott egy vén anyóka,
Mit keresek ott a hóba.,
Segíts, kérlek, öreg anyám,
Majd megdermed kezem, bokám.
Beinvitált a kis házba,
Leültetett a padkára,
Adott innom meleg teát,
Adott kesztyűt, kötött sapkát;
Tarisznyámat megpakolta,
Úgy bocsátott hosszú útra.
Jóságát én megköszöntem,
Azonmódon útrakeltem.
Hát amint-hogy mentem volna,
Csörgött az ébresztő-óra.
Ott pihentem puha ágyon,
Rigó fütyült kinn az ágon.
Kis kertem tele virággal,
Ablakom meg napsugárral.
