Apám hívj, s én megyek!
(In memoriam K. A..)
Egy tavaszi reggelen, ha feltámadni vágysz,
Énekelj egy dalt apám, s e dallal földre szállsz!
Hangod bársonyos neszére én majd felfigyelek,
Sietek segítségedre: Apám hívj, s én megyek.
Anyám hű reménnyel vár egy nyári délelőtt,
Testvéreim kint lesznek a kiskapu előtt.
Étellel és finom borral fogadunk tégedet,
Jó nótákkal mulattatlak: Apám hívj, s én megyek.
A nap egyszer megpihen egy égi pamlagon,
Mi is nyugovóra térünk őszi alkonyon.
Ha szemedre nem jön álom, tudom, hogy mit tegyek:
Egy szép dallal altatlak el; Apám hívj, s én megyek.
Hogyha jön a téli hajnal és minden fehér,
Együtt megyünk ki a hóba; Ez mindent megér!
Szánra ültetlek titeket, s hogy jót nevessetek:
Én fogom a szánkót húzni! Apám hívj, s én megyek.
(1976.)
