Apokrif deklamáció
Mit akar ez a skizofrén ősz?
Elvetéli a fák babácskáit.
S hiába épít sámlit levélből a szél,
Fehér könnyet virágzik a dér,
Út szélén gurul a kisírtszemű szilva,
Itt ma ujjong Dionüszosz.
Szőlők szemén kívánatos és
Készülődik a szunnyadó etil,
Mérgezze-mámorítsa meg Thébát.
Théba ünnepel majd bacchánsnőket
Küld ritmusokra, az asszonyokon finom
Vásznak feszülnek.
Micsoda ünnepk,
Tivornya visong, s a férfiak arca torz, mert
Reggelig felborul bennük a lélek.
Csak a gyerekek mosolyognak gondtalanul,
Övék az ezek utáni...
Nem nehéz kitalálni, mi lehet,
Mikor rekedt, borízű hangon
Trágár dalokat éneklő apák meg
Egyazon ágyban keseredő mimózák
Hajkurásszák folyton a mámort.
Én a hordókat összetörném,
S a templomok előteréből
Az újabb kufárokat kiűzném...
Eső zuhog.
Pilátusok, holnapra - kézmosóvíz.
