Az örök Éva
Párok éltek a
paradicsomban,
egyedül Ádám
kószált magányban.
A sürgős megoldást,
egy bordája bánta.
Testéből szakítva,
megszületett Éva.
Mennyei kettesben,
folytak az évek.
Szivárvány életük
mégsem volt teljes.
Egy szín hiányzott,
egy pici gyermek.
Ádámot egyre
nyaggatta Éva.
A gyermekhez kell,
a másik borda.
Ettől lett Ádám
nagyon mogorva.
Nem adok bordát,
az első is úgy fájt.
Menjél az Úrhoz,
kérd a tanácsát.
Bölcs volt az Úr,
megmagyarázta.
Nem szükséges az
ádámi borda,
ha Éva a szülés
fájdalmát vállalja.
Éva boldogan
Ádámhoz rohant.
Nem kell félned Ádám,
elég egy pici mag,
hogy élet nőjön
a szívem alatt.
Köszönjük e nőnek,
hogy életet adott,
nem érdekelték,
semmilyen kínok.
Ha Ádám bordájára
szükség volna,
az ember bizony
nem szaporodna.
2015
