Békére vágyom
I.
Békére vágyom, belső nyugalomra:
Acsarkodásban nincs helyem.
Az életem ügyetlen csonka gúla,
S nem kenyerem a küzdelem.
Ábránd s valóság mesgyéin botoltam,
Csip-csup ügyekben ágáltam, csatáztam -
Kicsinyes-gyengén, szégyentől töretve,
Magamat ölve-rágva szüntelen,
A szélbe szórtam lángoló hitem.
II.
Szóvirágok hervadt bokra
Nem díszíti életem.
Szavaimat rozsda fogja:
Elhagyott az értelem?
Nem kell nékem üres szólam:
Untat már a zöld remény.
Napra-nap jön, s zúgó árban,
Vagy csak néma sóvárgásban,
Véget ér egy költemény.
