Békevágy
Borús idők járnak,
Az egész világnak
Válságos a léte.
Mikor lesz már Béke?
Nagy, erős emberek
Tengenek-lengenek.
Lesz-e munka végre?
Mikor lesz már Béke?
Feszült idegrendszer,
Még bírja az ember.
De mi lesz a vége?
Mikor lesz már Béke?
A terhek csak nőnek,
Minden összedőlhet.
Mi van itt, az Égre?
Mikor lesz már Béke?
Mindenütt hergelnek.
Ember az embernek
Örök ellensége?
Mikor lesz már Béke?
Szónokok butítják,
Egymásnak uszítják.
Mi lesz majd a vége?
Mikor lesz már Béke?
Repülnek a kövek.
Vajon ki kit követ?
Ha láng csap az égre?
Lesz itt egyszer Béke?
Hogy lehet itt élni?
Mindentől kell félni?
Számíthatunk csendre?
Milyen lesz a Béke?
A csend, a hallgatás
Az még nem szolgaság,
Csak az ember léte.
Milyen lesz a Béke?
Közös akarattal
És nem csak szavakkal
Ezt hozhatnánk létre!
Így lehetne Béke!
Ha nem csak henyélve,
Az üres tenyérbe
Szerszám lenne végre!
Az talán már Béke?
Ha nem hazudoznánk.
Mindent rendbe raknánk,
Türelemmel élve!
Az lenne a Béke!
Válságot leküzdve,
Egymásnak feszülve,
Mindenki így élne!
Biztos lenne Béke.
Lehet, ez csak álom,
Bár én egyre várom,
Könyörögve, kérve!
Legyen köztünk Béke!
Gyula, 2009. 05. 15.
