Betűk magasságokból...
Zászlók lengenek a szélben, susogva
áldó kezek némán emelkednek nevetve vagy zokogva,
meg-megremegnek az ajkak csendben,
bíztató szavakat rebegnek jóságos szerettek,
ódon házból rezgő hangot hallgatnak szepegve.
Jég olvad le egy haragos arc vonalaíról,
iratlan mondatok hangzanak egy szomorú gyermek torkából,
megfogja egy meleg kéz hangtalan leány vékony kezét,
minden egyes lépte egy vidám fiúnak e törékeny szívhez ér,
ideges ujjak zárulnak egy árnyék tenyerén.
2014. Július 20.
