Csak csendesen, kedvesem
Csak csendesen, kedvesem,
itt vagyok, ne félj, veled vagyok,
megfogom két kezed,
vigyázok rád, kedvesem.
Csak csendesen pihenj,
hisz' fáradt vagy már.
Pihenj, kedves, én őrzöm a tüzet,
vigyázok az égő lángra.
Vigyázok rád...
Vigyázok a kis szobádra...
Vigyázok, hogy égjen a lámpa,
vigyázok, hogy meleg legyen a kis szobádban.
Csöndes az utca, kutyák sem ugatnak.
Látod? Ők sem zavarnak.
Megyek, párnád igazítom,
hajad megsimítom, arcod megcsókolom.
Ó, jaj neked, vén bolond!
Asszonyod rég nincs ágyadon!
Testét rég befedte sírhalom.
Ó, jaj, rég eltemetted, te vén bolond!
Könnyeidnek utat engedsz,
Ajkad remeg, te vén bolond,
Nyugodj végre meg, hisz' beteg volt,
pihenni ment.
Angyalokkal játszik odafenn,
vagy talán érted énekel?
Ki tudja, mit csinál, te vén bolond,
De nyugodj meg, nyugodj végre meg!
A sors adta őt neked,
s vele mindent, mi jó lehet,
köszönd a sorsnak, te vén bolond,
hogy őt, épp őt adta neked!