Csengőhangok versengése
Kis mesém a Hangok Országában játszódik, mindössze pár éve történt az az esemény, ami lázba hozta a hangok közösségét. Történt ugyanis, hogy az egyik, éppen legyártott mobiltelefonon még nem voltak csengőhangok. Igaz, akik telefont vásárolnak, saját maguk is letölthetnek csengőhangokat, mégis, hogy néz ki egy telefon csengőhangok nélkül? Legalább pár, érdekes hang legyen benne! Ezért „Hangorkán" néven versenyt írtak ki, s a legtehetségesebbek a készülék csengőhangjait képezik majd.
Izgatottan gyülekeztek a versenyzők és a közönség. Egy hajókürt jelezte, hogy most már mindenki csendesedjen el!
- Kedves versenyzők, Tisztelt közönség!
Kongó vagyok, a zsűri elnöke. Társaim: Zengő és Zsongó.
Nagy nap ez a mai, s büszkék lehetünk arra, hogy Telefónia Gyár a mi segítségünket kérte! Azért vagyunk itt, hogy a legszebb hangjainkkal biztosítsuk a mobil működését. Azt pontozzuk majd, hogy egy-egy hang mennyire hívja fel magára a figyelmet, milyen érdekességgel szolgál, mennyire emelkedik ki a szürke hétköznapok hangzavarából. Nem kell feszülten várni az eredményhirdetésig, rögtön döntünk, s senki sem megy el feladat nélkül, majd meglátjátok! Az nyer, akit a telcsi tulajdonosa elsőként kiválaszt. Szóljon, aminek szólnia kell!
Kérem az első versenyzőt!
Óceánia vagyok, ide varázsolom a tengert!
Pillanatnyi tanácskozás után Zsongó vette át a szót:
- Gyönyörű, köszönjük, máris úsznánk egyet, nem igaz?
Mégis, úgy érzem, más küldetést adunk Neked. Képernyőkímélő hangjaként csodálatos munkát kapsz!
Kérem, a következőt!
Kukori vagyok, hangommal figyelmeztetem gazdámat!
Zengő értékelte a teljesítményt:
- Remek ötlet! Kiváló, hasznos feladatot tölthetsz be a telefonon!
Fagyicsalinak hívnak, mindenki tudja, amikor megérkezem! Felcsendült a jól ismert fagyis autó kürtje.
- Ez a beszéd!
Melódia vagyok, garantálom a vidám hangulatot! Zenekarával pergős dallamot adott elő.
- Éljen, éljen, elfogadjuk - kiáltották egyöntetűen!
A nevem Hahota. Ki ne szeretné a kisbaba kacarászását, gügyögését?
- Egyetértünk, bekerültél!
Csilingelő vagyok, fém pálcikáimmal a szélcsengő kellemes hangját adom!
- Igazán gyönyörű, köszönjük! Dobogóra fel!
Így folyt a verseny, rengeteg tehetséges hang mutatkozott be. Többen kaptak munkát számítógépes játékoknál, rajz- és mesefilmek hangjai nevettették meg a gyerekeket, sokan bekerültek a rádióba is.
Vajon ki nyerte a versenyt?
A telefont egy mosolygós, középkorú nő vette meg. Első dolga volt, hogy a csengőhangok között válogasson. Felkacagott az egyik hallatán:
- Ezt pont nekem találták ki! Cukrász vagyok, Fagyicsali a nyerő!
Szükségem van azonban még egy jelzésre, hogy reggelenként el ne aludjak! Megvan, Kukorit választom!
Ha Hangorkán el nem csendesült volna, az én mesém is tovább tartott volna!
Árvay Mária
