Egérfogás versben
Hívatlan látogató
a külső kamrába,
nem kapkod érte
a szomszéd macskája.
- Tenni kell valamit -
kéri urát az asszony,
- kis szürke barátunk
ne szaporodjon.
- Hagyjál már békén -
szól a lusta gazda,
elterül a kanapén,
vígan borozgatva.
Nem tágít az asszony,
ébred a haragja,
az unszolásra
mégis mozdul a gazda.
Dúlva-fúlva rohan,
csapkod a kamrába,
mi történik, várja az
asszony meg a kutyája.
Fut a kisegér,
lába a nyakába,
visít ám az asszony,
amikor meglátja.
Ijedten rohan
elő a gazda,
kicsi asszonyát tán
valaki gyilkolja.
Megáll, már nem érdekli,
miért visít a drága,
valami mocorgást
érez a nadrágjába.
Csapkod ide-oda,
lábát jól megrázza,
úgy ugrál, mint a bak,
de nem tágít a pára.
"A hétszázát!" Mondja,
nem lehet mit tenni,
hiába a hideg, a
nadrágot le kell venni.
A gondolatot tett követi,
lekerül a vászna,
a kutya merőn lesi,
de sehol a fránya.
Remegő szívvel
fut tovább a pára,
jól megkapaszkodik
urunk hónaljába.
"Ez nem lehet igaz!"
Kiáltja feldúlva,
ledobja a pulcsit,
sort kerít a trikóra.
Asszonykája térdét
szorosra fogva,
könnyeit törölve,
hangosan kacagja.
Bámul a szomszéd:
"Mi a rosseb van itt,
megbolondult tán kend,
hogy sztriptízt alakít?"
Akkor veszi észre,
hogy mindent feladva,
egerünk bekerült
a kutya szájába.
2015
