Egy szerelem margójára
Álltam az ajtóban bénán,
szemedbe néztem némán,
vibrált a levegő köztünk, ,
nagyot lódult kerge szívünk.
Erős köteléket sodort,
tervet kovácsolt a sors,
mintha buta báb lennék,
vonzalmam kergetett feléd.
Hajdani álomképekben,
arcod lebegett előttem,
meglepett a szerelem,
Te is érzed odabenn.
Nem tudtuk, hogyan és merre,
egy percre, vagy egy életre,
sejtettük, mi ketten együtt,
sok csodát megélhetünk.
Nem törődtünk semmi mással,
bennünk élő kérő vággyal,
szédülve örvénylettünk,
egymás karjában elmerültünk.
2016
