Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Széll Magdolna


Elmúlik

Amikor kisgyermek vagy
sokszor szerzel sebet,
gördül a könnyed, sírva
a vigaszt keresed.
A mama átölelve
ad gyógyító puszit.
Kedvesen mondja:
"Hamarosan elmúlik."

Amikor az első
szerelemnek vége,
úgy érzed, belehalsz,
semmit nem remélve.
A mama átölelve
finoman megsimít.
Kedvesen mondja:
"Hamarosan elmúlik."

Amikor a vizsgád
rosszul sikerül,
az eltervezett
élet kútba kerül.
A mama átölelve,
gyengéden megszorít.
Kedvesen mondja:
"Hamarosan elmúlik."

Amikor a gyermeked
lázasan beteg,
megjárod a poklot,
a kínzó perceket.
A mama átölelve
letörli könnyeid.
Kedvesen mondja:
"Hamarosan elmúlik."

Amikor nyomaszt a gond,
cipeled a bánatod,
súlyos a csalódásod,
cselt vetett a barátod.
A mama átölelve,
mosolyogva legyint.
Kedvesen mondja:
"Hamarosan elmúlik."

Legyen karmád fonala,
bármily rögös, kusza,
döntésed hintája
lendítsen bárhova,
kezeit összefonva
csak ennyit mond a mama:
"Szeretlek gyermekem,
ami nem múlik el soha."

2015

doboz alja
oldal alja