Elmúlt a jövő
Elmúlt egy nyár;
Kár, hogy vége már.
Úgy elszaladt,
Hogy az már fáj.
Eltelt a méla ősz,
Mint ahogy hálót szősz.
Lassan múltak a percek,
Hisz már a hajam is ősz.
Elosont a hideg, fagyos tél;
Az ember kimenni is fél.
Hiába csizma, sapka, kabát,
Átfúj mindenen a zord szél.
Még ma is siratom a tavaszt,
Mely rügyet, virágot fakaszt.
A szívekbe szerelmet ültet,
Majd könnyet, bút szakaszt.
(Szakmár, 96. 07. 04. csütörtök)