Élni jó, de nagyon nehéz
Nem könnyű az élet számomra,
az Isten pontot tett sorsomra.
Nekem a vakság súlyát adta,
de azért nem nyögök alatta.
Szeretek élni e-világon,
míg csak madár dalol az ágon,
áldott, szép nap ragyog az égen:
így mi bajom lehetne nekem?
A nem túl könnyű élet jogán,
örülök, van lányom, unokám.
Vélük szép, értelmes az élet,
ők számomra jövő s ígéret.
Igaz, hogy nem látok, de élek.
És míg erőm van, nem félek,
hogy nem állom meg a helyemet,
hisz Isten fogja a kezemet.
Könnyebb viselni a terhemet,
ha van szívünkben szeretet.
Én akarok és tudok élni,
célom, s eredményeket elérni.
Szembe szállni nehézségekkel,
s együtt örülni emberekkel,
az élet minden csodájának,
holnapnak, jövőnek s a mának.
Hogy nem látom a csillagokat,
Mit esténként az égbolt fakad,
mi nappal kék, ha a nap ragyog,
én mégis elégedett vagyok.
Bár gondok közt élem életem,
ennek ellenére szeretem.
Szívügyem szeretem, s a család,
könnyítik szívem búját, bánatát.
Kis örömre mindig van esély,
szellő, napsugár erről mesél.
Mit ahogyan a sok nyíló virág,
mind azt hirdetik, szép a világ.
