Esőben
Esőben ázom, fázom én,
Nem védenek a fák sem az út mentén.
Esőben ázol, fázol te,
A villamoson hideg, fagyos, téli este.
Esőben ázik, fázik ő,
Átfúj rajt a szél és lepereg arcán az eső.
Esőben ázunk, fázunk mi,
Nem maradt más az életből, csak a semmi.
Esőben áztok, fáztok ti,
A halál árnyéka arcotok lassan befesti.
Esőben áznak, fáznak ők,
Nem maradt más utánuk, csak a temetők.
(Pest, 96. 09. 09. hétfő)
