Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Stolmár Barbara


Eszköztelenül

Kedves hang, levelem megint reménytelen, az élet panasz tételére sodort engem.
Dúl jéggé dermedt kétség bennem,
s most meg kell próbálnom szóvá tennem.

A mai napon pár órára eszköztelen lettem, butaság, mások oktalansága lett keservem, alig sikerült csak kedvem megőriznem, lélekben riadt madárként megsemmmisültem.

Hangom bár vésszatért, mégis esetlen,
a szemcsék háza gyengévé tett csendben,
zengésem tartó elemei hamar kimerülnek,
a mozgató részek elfáradnak, megnehezednek.

Pár perc elég, s kezembe kell vennem hangszerem, mert egyre inkább hangjegyeim megdölt hangtartományok alá dőlnek, a suta intonálatlanságot pedig nem szeretem...
csak jót akartam, hogy elkerüljem.

De oktalan lélek szavának durvaságával megtörte a cselekvést, melyet csupán a jószándék vezérelte.
De nem sejthetem, mi okból él gyűlölete
hangszerem iránt, amely pedig életem megmentője...

Én próbáltam latba vetni akaraterőmet,
keménységgel, hol lágysággal szórabírni zengésemet, de ez csupán viharos égzengést teremtett, a hangjegyek élei sorban negrepedeztek...

Míg tudtam, halkan rezegtettem,
végül hangok hullottak el némán,
fél hangok mögé csúsztak az egészek,
rossz szallaggá váltam, mint széttépett felvétel...

Tudod, könyörgésre vetemedek,
s visszakérem régi erőmet,
hisz nem oly rég, nem fárasztottak órák, percek, énekelni két percig, órákig, egyre ment...

S most azok a semmik falnák fel e képességemet?
Mások meg kiszaggatnák kezemből hangszeremet?
Nem bírom el, hogy eszköztelen legyek!
Még kongatni akarom a zajos élettereket!

De mondd, hang és hangszer nélkül milyen formák léteznek, mi az, mit titkon is a lélek kezébe vehet?
Olyat, mivel hangokat teremthet még ha csak jelekben, akkoris, ha rezgés nélkül, de zenei formát, és szöveget csendben.

Van-e kézzel fogható jel-rendszer,
mely nyújthat e sötét percben segedelmet, mikor megfáradt, vagy elnémult hangom pereme, s éppen akkor rázza igazságtalanság kezemből hangszeremet?

Remélem, te most élsz sokkal szebb perceket, s talán azóta hangod még egységesebb lett?
S nem tudom, neked van-e hangszered,
mely ingatag hangtalanság perceiben segítségedre siethet?

Hozzanak számodra is csodát az ünnepek,
akkor és azon órában, mikor neked legszebbek.
Szórj gyakran még kedves áldást befogadó lelkeknek, s azoknak, kik csak hangsorok láncolatain át érthetnek.

2015. december 9.

doboz alja
oldal alja