Eszperente vers, Neked!
Ezer, meg ezer perceket repdestem
kertekbe, hegyekbe, meg terekre,
s repkedtem egyre messzebbre,
mert helyemet nem leltem semerre.
De egyszer Pest fele reppentem,
s megleltem helyemet Melletted!
Megtelepszem, s nem megyek el!
Levesedet Veled ehetem, csendesen.
Szememet szemedre emelhetem,
s kezemet kezedre helyezhetem.
Este Veled fekhetem le fekhelyedre,
reggel meg Melletted kelhetek fel.
Nekem ez felejthetetlen eset, mely
szerelmes fellegekbe emel engem!
Lelkem egy gerle, mely Melletted repdes.
Repesve lelkendez, mert Neked lehetek!
Testem vekkere Neked ketyeg hevesen!
Szellemem rengeteg kedves tettet tervel,
s kellemes perceket szerezhetnek Neked.
Kedvellek, s rettenetesen tetszel nekem!
Kedves, fejemben ezerszer megjelensz!
