Eszünk máár_
Tegnap történt.
Kata itt van már a múlt hétvége óta.
Előre kitaláltuk a heti menűt, és tegnapra vörösboros marhapöcit írtunk be.
A friss hús meg volt rendelve, az egyebeket meg már hétfőn beszerezte a gyermek.
Reggel aztán megfejeltem a gondolatot, azzal, hogy mégis inkább borgácsban készüljön el a remekmű.
Hát persze az kicsit hosszabb idő, de az ízkavalkád mindent megér.
Kata kikészített nekem minden alapanyagot, 4 fej kommunista hangyát, 6 gerezd fokhangyát, 2 szem lecsó paprikát, 2 szem parapicsát, és egy hegyes erőset.
Aztán szerényen elvonult a friss húsért, és egy litykó vöröskéért.
Mire megérkezett, addigra felaprítottam az alkatrészegeket.
Amíg ÉÉN a döglött állatot aprítottam, addig Ő kelme berúgta a tüzet.
Mikor már kellő parázs, és láng volt, akkor kisebb tortúra árán ugyan, de kiköltöztem a kertbe.
Az egészben a legnehezebb a göröngyös füvön való közlekedés volt, de nagy nehezen azért az is csak sikerült.
Kata ekkor felállította az állványt, és ráhelyezte az üstöt.
ÉÉN meg ráparancsoltam, hogy csak akkor segíthet, ha már lángokban állok.
Akarom mondani ülök.
...
Először beleszórtam a 15 dekányi mangalica szalonnát.
Amíg az sercegett, ÉÉN üvöltöttem a Katával, hogy azonnal hozza ki a 70 centis fakanalat, mielőtt odaégetem a szalonnát.
Kihozta, és közölte, hogy azért mert a csuklóm picit parázslott, és füstölgött, még nem kéne hisztizni.
OK.
Nem vitatkoztam, mert a valóságban természetesen Neki volt igaza.
Ígyaztán nem maradt más dolgom, minthogy a kezem alá készített alkatrészek közül megkeressem az apróra vágott fokhangyát, vörös hangyát, és a paprikákat.
Ezeket egyszerre döntöttem a lavórba, és csöndben tűrtem, hogy még az arcomba is fröcsköljön a forró zsír, nehogy megint hisztin legyek kapva.
Nem is fájt.
...
Nagyon.
...
ÁÁÁÁ! Dehogy!
A dolog elkezdett elcsöndesedni, és már az alattomos fröcskölődést is abba hagyta.
Ebből tudtam, hogy már a folyadék tartalma megsemmisült.
Meg persze a mindent átitató pirult hangya illatból.
Lekaptam a tűzről, és rátettem a tűzoltáshoz előkészített vödörre, ami persze tele volt vízzel.
Ezen ugyanis nem billeg a lavór.
Azonnal megszórtam frissen őrült színes borssal, de nem is kevéssel, majd bele dobtam egy marha húsleves kockát, rányomtam egy negyed, nagy tubus csípős gulyás krémet, és egy evőkanál édesnemes piros paprikát.
Ezzel egy kicsit átkevergettem, és bele a husi.
Vissza kergettem a tűz fölé, további izzadás elérése céljából.
Amikor már a husi derekasan eresztett levet, rádobtam a paradicsomot, és a hegyes erőset is.
Fedőt neki!
Már csak 3 óra volt hátra, a majd kész állapotig.
Egy fél óra múlva, amikorra már elpárolgott a húslé jelentős része, felöntöttem egy közepes minőségű félszáraz vörösborral.
Sajnos rá kellett áldoznom egy fél liternyit.
Ez azért fontos, mert a végére még kellett hagyni vagy 2 decit, és így csak 1-1 pohárkával jutott nekünk kóstolóba.
...
Szépen telt múlt az idő, amikor Katának eszébe jutott, hogy kellene köret is.
Naná, hogy nokedli.
A gyermek előállított egy tál gyönyörűséget, ami várt csöndben a sorára.
Eközben a Kata, hangsúlyozom, hogy nem ÉÉN, hanem csak a Kata megéhezett.
...
ÉÉN ugyan nem!
Szóval, csak is az Ő kedvéért, csináltattam vele egy sült paradicsom levest.
Ez úgy kezdődik, hogy hámozz meg 6-8 szem paradicsomot.
Vágd nagyobb kockákra, és csurgasd le, majd tett tepsibe.
Tegyél rá 4 girizd fokhangyát, és 4 közepes fej vörös hangyát, nyolcadokra vágva.
Ezt told be az előmelegített sütőbe, és süsd 12-15 percig.
Akkor jó, ha már kezd pirulni picit.
Ezt érezni fogod az illatán.
Kicsit kozma illatú lészen.
Ekkor vedd ki a sütőből, és tedd az egészet egy hosszúkás edénybe.
Fűszerezd sóval, frissen őrült színes borssal, egy fél citrom levével, és egy evőkanál cukorral.
Az egészet botmixerrel törd össze.
A lecsurgatott parapicsa lével higíthatod, de ha még mindig sűrű, mert még bőven az lesz, akkor higítsd paradicsom ivólével.
Erre a célra a blady Mary nem megfelelő, az alacsony alkohol tartalma miatt.
Kicsit igazíts a fűszerezésen, majd rottyantsd át még utoljára.
Tálaláshoz levesbetétnek kínálj hozzá fél centisre vágott sajtkockákat, vagy sült borsót.
...
Ez a levesbetét kapható Backerbsen néven.
Ez egy hirtelen pirított tészta, ami akkora cseppekből áll, mint egy-egy borsó szem.
Kata elkészült, és már ccsak egy órácska volt hátra a pöciből.
Úgyhogy bezabáltuk a leveskét, majd mégegyszer felöntöttem a husit a maradék borral, és kivártuk azt a még hátra lévő egy órácskát.
Közben beszélgettünk, a felmenő ági rokonságról, az Ő nagykovácsi emlékeiről, az ÉÉN Nagykovácsiról megszerzett tudásomról, majd az ÉÉN Gellért hegyi csibészségeimről, meg mindenről, ami az elmúlt 4.000.000 évben történt itt a földön.
Azt hiszem, ez volt a legfinomabb fogás, a sokrétű ételünkben.
...
Tálaláskor előkerült Anyuka házi kovi ubija is, és nem maradt más hátra, mint elpusztítani a döglött marhaságot.
Azért az sem volt szar.
Hát valahogy imígyen tellett el a tegnap délután, és a kora esténk.
Pusza: Az igen jóllakott napközis gyerek szerűképződmény, aki ÉÉN lennék
