Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Horváth Zoltán (Matula)


Ez a hétvége is eltelt

Sziasztok Széplelkűek!

Egy eltelt hétvégéről szeretnék értekezni Veletek.
Múlt héten történt, hogy kaptam egy behívót, az NRSZH kaposvári bizottságához, hogy ugyan mutassam bé nékijek, hogy biztosan nem nőtt visznya az ördög patám?
Meg hogy hát ha már ottan vagyok, akkor mindent meséljek el, amit azóta láttam...
Hát a jóó édes Anyátok!
Azért csak dumcsiztam kicsinyét a Virág dokival, és elmondta, hogy szarni rájuk.
Csináljak egy nagy labort, meg egy E K G-t, és azt majd Ő beküldi, azzal a körítéssel, hogy ha Walaki tudja, akkor Ő bizony jól tudja, hogy miért is nem fogok megjelenni a hülye felülvizsgálatukon.
Ehhez kellett vóna által jutnom Fonyódra, amit már leírtam.
Csak annyit, hogy Kata, és a Robi lejöttek Ági autójával, még szerda délután.
Nos, ez még csak a kezdet vótt, hiszen péntek este megérkezett a család kiegészítése, és a Gizkó is.
Így már 8 főre gyarapodott a létszám.
Már péntek este hihetetlen nagy traccsparti indult be, amíg a gyerekek el nem mentek be a faluba, bulizni.
A Gizkóval mi meg úgy belemerültünk a dumába, hogy egyszercsak fél kettőkor azt vettük észre, hogy a vének, azaz a 26 évesek, Brumika, és Lacus mögérkeztek.
Na ettől ijedten le is feküdtünk aludni.
A többiek is befutottak, mintegy fél órán belül.
Itt következett egy kis áramszünet, mert hát hiszen aluciztunk picinyét.
Reggel, mivel minket véneket, (55, 78,) összezártak aludni, az ÉÉN szobámban, fél 7 tájban arra ébredtem, hogy Gizkó araszol kifele a reterátra.
Na 5 perc múlva már folyt is tovább a duma.
A skacok fél 9, 9 tájban másztak elő.
Ezt követően mindenki megegyezett a kávé fontosságában, és elsőbbségében.
Ez az idilli állapot, a hétvége alatt soha többé nem fordult elő.
Aztán viszont már kezdődött a veszekedés, a reggeliről.
Mire kijelentettem, hogy itt mindenki azt eszik reggelire, amit akar, feltéve, hogy azt akar enni, amit ÉÉN diktálok.
A többinek meg kötelező.
Ez pedig nem volt más, mint egy jókora adag NDK-s szecsa.
Tök egyszerű, és kevés babra van vele, ahhoz képest, hogy bitang jóóó!
Konkrétan, be kell izzítani az Aka Electric típusú, NDK gyártmányú party grill kézikészüléket.
Amíg teljesen át nem forrósodik, addig pont elkészülnek a szecsák is.
Csak a sorrendet mondom.
Alul, a félig megpirított kenyér, rajta a még melegen rákent vaj, lehetőleg nem margarin, ezt befedjük valami igénytelen felvágottal.
Ez lehet a párizsitól kezdve, a paprikás pick szalámiig bármi.
Rátolunk két-három szeletke zöld paprikát, és befedjük szeletelt sajttal.
ÉÉN speciel a szeletelt trépistát kedvelem, de van akinek a lapka sajt is megteszi.
Ezt a szörnyűséget betoljuk kettesével a grillbe, és barnára pirítjuk.
ÉÉN szeretem, ha kicsit oda is kozmál.
Mások ezt nem díjjazták.
Ezt követően folyt tovább a parázs vita, az ebéd mibenlétéről.
Mivel természetesen ebben sem volt konszenzus, merthát hogyan is lett vóna, amikor mi, a vének, (55, 78,) bármit megeszünk, Nem úgy mint a két vega, brumika, és a Zsófi, meg a finnyázós Anna, aki gombát, és tojást egyáltalán nem eszik, ezzel is teljesen szembe helyezkedve Katával, aki viszont csak gombát, és tojást akart enni, valamint a két "mindent csak húsból!" alapú férfi emberek.
Valószínűleg soha nem is tudhattak megegyezni, Brumika felkiáltott, hogy "INDULÁÁÁS!!!", és el nem mentek a csajok, mármint Borika, és Kata, a Robi sofőrségével, átal Marcsellóba, ahol meglátoggatták a Lidlt, a Spart, és a Tecsót is.
Na itt aztán megvettek minden szart, ami szem-szájnak ingere volt.
Amikor haza értek, megbeszélték, hogy mi is lesz az a legalább 4 féle kaja, amit ki fognak hozni az alapanyagokból.
És ezzel le is vonultak a pocsolyához.
Természetesen ez sem ment símán.
Katáék már rohantak volna, úgyhogy el is húztak gyalog.
Gizkó ugyibár arra nem volt képes, hogy ledzsaljon, tehát adott volt, hogy Lacus kocsival viszi le.
Brumika csatlakozott a menethez, nem úgy mint a spportos lelkületű Anna, és Zsófi duó.
Ők azonnal kerékpárra kaptak, és már mentek is.
Fél órával, a többiek után.
Végre, kaptam legalább két órányi szép, halk, és békésen nyugodt csöndes pihenőt.
Háromnegyed háromra vissza is értek, és 3-kor már hívtam is Ágnes asszonyt, Zürichben.
Eldumáltunk egy órácskát, amíg Anyus megmutatta a környéket, meg a lakást, úgy, hogy a lap-topjával sétált körbe-körbe.
Na, végre 4-kor megkezdődött a főzőcske, de okosan.
Kezdték a sort a Katáék, 8 szelet lapoccal, és ugyanennyi pipicicivel.
Ezt kisütötték hirtelen lángon, némi sózás, és borsozás után.
Mellé készítettek egy a bánat tudja millen nevű szószot.
Ez állt két nagy fej, apróra vágott kommunista hangyából, amit kevéske olíva olajon megfuttattak, majd hozzá dobtak egy konzervnyi kukurucot, és leöntötték egy fél litykó tejszínnel, amibe kevertek egy evőkanálnyi morzsolt tárkony levelet, és egy mokkás kanálnyi gyömbér port.
Más fűszer nem is volt nagyon rajta, persze azért a sót sem kéne kifelejteni.
Párolt rízzsel körítették.
És hogy ne férjenek el a gonyhában, gyorsan Borikáék is neki láttak mintegy három féle rettenetnek.
Ezeket nem is írom le, hanem inkább a háziasszony, azaz Borika által írt levelet idézem be.
"Ratatouille provencale recept
hozzávalók / 6 adag

- 2.5 dl olívaolaj
- 2 gerezd fokhagyma
- 15 dkg vöröshagyma
- 75 dkg piros kaliforniai paprika (vegyes színekben)
- 1 kg cukkini
- 75 dkg padlizsán
- 60 dkg paradicsom
- provence-i fűszerkeverék ízlés szerint
- 1 csipet oregánó
- só ízlés szerint
- bors ízlés szerint


Én ezeken úgy változtattam, hogy a kaliforniai paprika nem a kedvencem, így
abból kevesebbet rakok. Illetve paradicsomból nekem fontos, hogy sok leve
legyen, ezért felöntöm a padlizsán belekerülésekor egy doboz
paradicsomszósszal. Ja és az oliva olaj szerintem nagyon sok, én max 1 dl-t
szoktam. Ja és fontos, hogy én a provence-i fűszerkeveréket mindig magam
állítom össze, ez a lelke az egésznek, és nem sajnálom.

elkészítés

1. Miután alaposan megmostuk a zöldségeket, felaprítjuk vékony
szeletekre a vöröshagymát és a fokhagymát. A paprikák magházát, és a
paradicsomok szárait eltávolítjuk, a padlizsánok végeit levágjuk, a
zöldségeket felkockázzuk.
2. Egy edényben felmelegítjük az olívaolajat, a fokhagymát és a
vöröshagymát lassú tűzön üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a paprikát és 5
percig sütjük, majd az edénybe tesszük a cukkíniket, és miután levet
engedtek, hozzáadjuk a padlizsán- illetve a paradicsomkockákat. Sózzuk,
borsozzuk.
3. Lassú tűzön, kb. 1 óra 45 percig főzzük a ratatouille-unkat, időnként
megkeverve.*Fedő alatt főzzük kb. 90 percig*, majd a*fedőt levéve
folytatjuk a főzést*. Ekkor szórjuk meg a provence-i fűszerkeverékkel,
és oregánóval.


Coleslaw (kólszló), avagy kentucky saláta
Ez amerikai recept, ezért az adagolás csészével van. A répa-káposzta arány
szabadon változtatható, az eredetiben a káposzta dominál.

Hozzávalók:
1 káposzta
2 nagy répa
1 kisebb fej vöröshagyma
1/3-ad csésze majonéz
1/4-ed csésze mustár
2 teáskanál dijoni mustár
2 evőkanál almaecet
1 ek cukor
bors, cayanne bors, só

A káposztát, a hagymát és a répát aprítógépben összeaprítom. Ha nincs
kéznél aprítógép, a reszelő nagy lyukán is le lehet reszelni.
Az öntetet homogénre keverem egy tálban, majd beleforgatom az aprított
zöldségeket.

Végül a Crazy Ibiza szósz, ami saját találmány. Azért ez erősen instant
kaja, nem nevezném igazi receptnek.

3-4 zöldpaprika
1 vöröshagyma
1 kukorica konzerv
1 üveg salsa dip
1 doboz tejföl

Az olajon megpirítom a hagymát és a paprikát kicsit, összeesik. Jöhet rá a
kukorica, és nem sokkal később a szósz. Ez miután rottyant egyet, mehet
bele a tejföl és kész! Tortillával, vagy rizzsel tálalom."
Hát ezt a néhány szart még megfejelték mintegy 20 cső főtt kukuruccal, aminek azért a felét még este megpirítottuk kevéske parázson, jó barnára.
Ezek után, úgy vagy 11 óra tájban az ifjúság mesmeg balra el.
Gizkóval, ééérdekes módon elég rövidre sikerült a povedálásunk.
Azért azt csak halkan teszem hozzá, hogy az az elindulás sem volt ollan egyértelmű.
Szóval, Katáék már sürgették a csapatot, mondván, hogy Ők bizony hajnali 6-kor már el kell, hogy induljanak kelet felé.
Ezt Gizkó is alátámasztotta, mert Ő is reggel már otthon akart lenni.
Csakhogy Gizkó nem is kívánkozott be a faluba.
Ki érti ezt?
Szóval, Katáék megint elszaladtak.
Őket megint Borikáék követték.
Volna!
Hiszen addigra már úgy lógott az eső lába, hogy inkább visszaszaladtak egy zártabb lábbeliért.
Egészen konkrétan, Brumi felkapta az Anyja rózsaszín virágmintás gumicsizmáját.
Elég szánalmasan nézett ki, gyönyörűen kikészített arccal, szép, mondjuk dizsikés ruciban, és egy ormótlan csumigizmóban.
Na de sebaj, elindultak Ők is.
Kb eddigre már az Annáék is elkészültek, és a csapat után iramodtak.
Az első befutó a Zsófi volt, aki itthon hagyta a pénztárcáját.
Pár perccel később befutott a Robi is, aki hazafelé találkozott a Lacusékkal is, meg természetesen az Annáékkal is.
Robi kocsiba pattant, és a vissza úton még Annáékat is felvette.
Épp az utolsó pillanatban, mert mire a csajok bekászálódtak a Puntóba, épp leszakadt az ég, de nem is kicsit.
Mondjuk az, hogy Robi kocsival ment a korcsmába, esetünkben sajnos megbocsátható bűn, hiszen a gyermek épp mononukleózisos, és a minap egy pohár sörtöl is azonnal besárgult.
El is szégyelte magát, úgyhogy most teljesen tiszta.
No, alig félórával később meg is jött a kocsi.
Azért Annáék csak ott maradtak még, mondván, hogy Ők később érkeztek, és még nem is mulatkáztak.
Az itthoniak lefeküdtek aludozni.
Reggel, Gizkóval keltünk órára, mégmeg 4:50-kor.
5-kor a Katáék, szintén órára, és a Robi mindjárt kávért kiáltott.
Mire kicsoszogott a gonyhába, épp be is futottak Annáék, akik a strandról érkeztek, egyszál bugyiban, és egy vizes pólóban.
Mikor megkérdeztem, hogy mi a derültség tárgya, akkor mondta el a Kata a látványt, az alsóneműben ázottan, csapzottan pompázó csapatról.
Annáék elmesélték, hogy amikor vége lett az esőnek, akkor elmentek a Retróba, és karaokiztak hajnali 4-ig, majd hazafelé még berohantak a Balcsiba, egy kis éjszakai nudizásra.
Aztán úgy gondolták, hogy úgysem látja Őket a kutya se, tehát nem is pocsékolták az időt az öltözésre, és mezítláb, az előbb említett minimális takaróanyag társaságában haza futottak.
Höhö!
Na, hogy egyik szavamat ne öltsem a másikba, folytatom.
Katáék, Gizkóval el is spricceltek, és reggelre Gizkó is haza ért, Kata meg fél 10-kor elkezdte kinyitni a presszót, ahol most dolgozik.
Eddigre itt lent meg Borikáék előkúsztak, és hamar a szememre is vetették, hogy micsoda dolog az, hogy Ők nem is gondoltak arra, hogy mégis csak kéne vasárnap is enni valamit.
Azért nem estünk kétségbe, már csak azért sem, mert kitaláltam, hogy Okéjó, akkor rendeljünk pizzát, a Jesoló motoros tizzériából.
Délre már az Annáék is előtaláltak jönni a kuckójukból, és fel is hívtam Jesolóékat.
Persze, nem tudtak megegyezni, hogy ki, millenest kér.
Erre mondtam a kiccsajnak, aki ösméri a csapatot, mint a rossz pénzt, meg engem is ki szokott szolgálni néha napján, hogy akkor mostan ÉÉN körbe adom a telót, és mindenki rendel valamit.
Először siruzott kicsit a rá váró megmérettetéstől, aztán meg hangosan bőgött, a röhögéstől.
Azért valahogy mégis csak elrendeződött a kaja kérdés is.
Ebéd után még az ifjúság mégegyszer leszaladt pancsikollani.
Visszafelében még a Szalmitól hoztak nekem egy oreókekszes, és egy Balatoni randevú fagyit, és miután mindent elmosogattak, és feltakarították a lakást, estefelé elindultak hazafelé.
Hát imígyen zajlott le a múlt hétvégém.
Remélem, az idén lesz még illen forgalmas, fárasztó hétvégém.

Pusza: A Matula

 

doboz alja
oldal alja