Farsangi álom
Egy farsangi bálról álmodom én,
ahol mindenki boldogan nevet,
királylány, koldus, s a béreslegény,
körtáncot járnak a felhők felett
Az állatbőrbe bújt lelkek között,
nagy az összhang, sok jó barátság él,
melyre meghajol a jó öreg Föld,
így búcsúzik el a zord hideg tél
Az álarcok szemében nincs harag,
vidámsággal hódolnak a mának,
s ahogy a bál múlik, az éj alatt,
fényüket adják a harmóniának
Egy olyan reggelre ébredtem én,
ahol az álarcoknak nyoma sincs,
gyermekkor álma integet felém,
mely velünk marad, mint egy örök kincs...
2016. február 5., 15:36
