Gladiólusz
Sugarat fűrészel a gladiólusz,
Mindenütt ott van,
Július gyógyíthatatlan lázadása,
A virágok fűrésze,
A fűrészek virága.
Könnyű, reggeli zászló.
A fehér gyermekem arca,
A pírban-égő Dózsa vére,
S az a haloványlila éveim sokasága.
Üde szirom
Zöld levelek közt,
Könnyű neked nyarat idézned!
Szétszórod pazarló ajándékaidat,
Szélnek, füveknek, holnapi fagynak.
Odaülsz a szülőasszonyok ágya tövébe,
Hogy kihirdethesd a megszületést.
Az új igéit hordod sokszínű ruhádon,
Figyeled az angyali csecsemők szuszogását.
A rózsákat is, apró, kerek kézfejükön.
Azt is tudod, amit mondanak a kicsi gödrök.
S te vagy haldoklásunk csöndes egyenruhása,
Te sírsz hallgatag viasz-emlékarcunk fölött,
A szemétre-lökött koszorúkban.
