Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Horváth Zoltán (Matula)


Húsvét a la Horváth

Nem bánom! Leírom, hogy miért vagyok biztos benne, hogy a lányaim, valóban a véreim!
A leosztás a már megszokott. 2 db fő leányzó a lápon adta elő magát. 1 db fő leányzó igazoltan hiányzik. De természetesen távbeszámolóval Ő is heti szinten tartozik.
Tehát nagyszombat délelőtt. Igazi szép Lápi időjárás. A halak boldogan csivitelnek az ágakon, villanydrótokon. A Mádorkák pedig oxigén palackokkal a hátukon merülnek az útmenti pocsolyákba. A macskák kutyulikra vadászva portyáznak, és a nyuszik a világ leg természetesebb módján tojják a hímezett tojásokat. Szóval a megszokott idilli tavaszi nap. Borika, és Anna kitalálták, hogy elbicikliznek Anna tavalyi munkahelyére, hogy lezsírozzák az idei kényszermunkát. Nosza! Bringák előkap, letakarít, és minden híresztelés ellenére ezeket a gumikat igenis, fel kell fújni használat előtt, és még használat után sem dobjuk el.
Telt, múlt az idő. Mintegy 20 perccel később két szép tiszta, menetkész kerékpár, és mellettük két szép tiszta menetkész bringa állt. Alig 8 másodperc múlva jelentős csörömpölésre leszek figyelmes. Na vajon mi történhetett?
A válasz sem váratott magára sokáig. A kapuban megjelent Borika, és elmondta, hogy nagyon álmos volt, és fázott is, ezért aztán lefeküdt az útszéli árokba, és jóóól betakarózott a biciklijével. Jó rendben van. Nyalogasd a sebeidet a fürdőszobában.
De Anna! Te miért sírsz?
Hát a röhögéstől!
Akkor így már nektek sincs kétségetek affelől, hogy Borika esetében nem lehet játékos a postás.
Még ugyanaz nap Délután fent említett két őrizetes polgári bejelentéssel élt, miszerint az itt megjelent, egyébként a nyári bandához tartozó kétességtelen elemek nagy mennyiségben képviseltetik magukat, ami tény pedig meg érdemel egy talcsit a nagy strandon. Elis mentek. Sőt meg is jöttek. Bár ÉÉN éltem a gyanúval, miszerint túl hamar érkeztek, persze figyelembe véve a strand távolságát, és a jelenlevők se szerit, se számát. Nagyon nem is lepődtem meg azon, hogy Borikám erősen könnyezett. Úgyhogy időt, pénzt, és fáradtságot nem kímélve rögtön fel is tettem a várva várt kérdést:
Anna! Mitörtént?
Ekkor azonban ismét feltört a könnyező röhögés.
És a válasz:
Leestem a libikókáról. és ezt tette olyan lassúsággal, hogy közben Borika több fényképet is készített a zuhanás folyamatáról. Kezdtem számolni. Még egy postás kiesett a szóba jöhetők sorából.
De nem adtam fel, mert hogy Kata, és Anna nem egy petéjű ikrek. A válaszra csak hajnalig kellett várnom. A szokásos időben, a szokásos beszélgetés vette kezdetét. Rövidre fogom. Odaátéknál nem divat a kerítés, és az sincs kiírva, hogy Fűre lépni TILOS! Így aztán az ÉÉN hihetetlen méretű gondolkozó szervvel megáldott lányocskám első látásra felmérte, hogy ha az aszfaltozott járdán halad a derékszögű sarokig, és ott bekanyarodik, akkor mennyivelhosszabb utat kell megtennie, mintha levágja az utat az átfogó mentén. Szóval ilyen üde gondolatok közepette járhatott az átfogó vonalán, már már keresve a magasságvonalat, amikor is egy kb lábszárközépig érő gödörbe lépett. Mielőtt tiltakozhatott volna,már ki is derült, hogy ez bizony hamisítatlan lápi iszap. Feladat egyszerű, és egyénileg is megoldható. Első lépésként csak egyszerűen beleülünk az iszapba, majd kiszabadítjuk a lábikót. Majd a cipő leszerelése, mivel kurva nehéz, és túl hangosan cuppog. A jó megfigyelő már észre vehette, hogy a leányzó már derékig iszapos. Ekkor gondolt egy merészet, és neki indult mezítláb Haza. Hiszen csak pár száz méter. Arra persze akkor még nem is gondolt, hogy pici rózsaszín pihe-puha baba talpacskái nem igazán működnek az aszfalton jelentős kopás nélkül. A harmadik lépés után már ezt is tudta teljes biztonsággal. És bár a libák erősen el kezdtek fogyni, de mentő ötlet még volt elég. Konkrétan, sebaj! Hát mire való a mobil teló?
Felhívta a nevelő Anyját, hogy:
Tammy! Léci gyere értem!
-Ok! Küldöm Nicket.
-Tudod! Az utca végén balra!
És itt lemerült az istenadta mobil. Cserébe Nick mint egy 4 perc múlva megérkezett, és Kata szeme láttára jóízűen befordult jobbra. Az elesettség, a magányosság, a szégyen, a megalázottság, a kosz, a könnyek, és a kínos helyzet iróniája jellemezte a következő 5percet, amíg Nick észre nem vette, hogy arrafelé nem talált egyetlen 17 éves leánykát sem, akinek különleges ismertető jele, hogy a cipője a kezében van, és hogy sírva, vinnyogva röhög saját magán!
És itt vált számomra bizonyossággá, hogy annak a hülye postásnak fikarcnyi esélye sem volt velem szemben.
Hát Imígyen zajlott az idei húsvét Horváth-éknál.
Legalábbis a lápi horváth-éknál.

doboz alja
oldal alja