Hangtalan társak
E levélben mesélek kötődésekről,
olyan tárgyakról, emlékekről,
melyek nem hangjuk által szegődtek életembe,
inkább lopták magukat érintés útján kezembe.
Kezdem mindjárt egy kedves táblával,
melyben tátong sok-sok lyuk sorban,
abba kerül számtalan egyforma gombaforma fej,
lesz belőle betű, alakzat, játékos csecse-becse.
Vele nagyszerű volt játszani,
tudtak könnyedén, észrevétlen tanítani,
s mit örökül hagyott e kedves találmány,
az a pontrencer által létező csodás hagyomány.
Értem fáradozó négyzet alakú tábla,
ma már a semmiben szét töredezve
méltó, feloldozott sorsát várja,
elöntötte már az enyészet néma árja.
Az utódja, mint egy élet folytatása,
lett a mindig kézre álló pont író tábla,
születik azon ma is számolatlan ponthalmaz,
olykor szaggatott furcsa, esetlen alakú rajz.
Itt vannak az őrzött betű rengetegek,
a véghetetlen lapok, mondat tömegek,
elénk tárnak megannyi szomorú s vidám ismeretet,
felszabadító, vagy épp szorongató helyzetet.
A kéz lágyan suhan sorok felett,
ha kell, tétován, settenkedik csendesen,
mikor elvesznek a pontok éles hegyei,
erővel, ám mégis alázattal az ujjhegy pontokon haladva szántja fel.
Mind eközben mennyi illat száll felénk,
porszemcse, apró nyomelemek ujjhegyek peremén,
törött gerincű kötés mentén
olvas a mindenre elszánt kutató kéz.
Az írógép fáradhatatlanul ujjak alatt,
kattogja a papíron az újabb pontokat,
percegnek a mélybe rejtett tűhegyek,
létrejönnek újá teremtett betűrengetegek.
Ha követjük e végeláthatatlan betű-világot,
nincs, mi megállíthat ott,
lámpa is boldogan nyugovóra térhet,
akkoris, ha másra ráborul a homály terhe.
A hideg elől avagy titkok miatt
késő éjjelen búra alá kucorodva,
hogy testünk semmi meg ne rázza,
együtt legyünk kettesben a betűk, és elménk szava.
S ha hangtalan e sorokat olvasod,
ketten vagytok, jelentését csak te tudhatod,
ritka egy másik kéz, mely mellé lopakodhat ott,
és követheti a betűk alatt formálódó mondatot.
Ki szemmel utánad igyekezne,
annak gyorsan keserves percek jönnek,
amint szeme mélyéből szenvedő könnyek,
sehogy, hiába követ, így meg nem érthet.
Még mennyi minden megtörténhet:
szív figyel, csendben átél ezer szót,
s mikor kéz olvas, száj énekel,
vagy titkon barátnak súg pontokból szépet, jót,
egy gyűrött papíron téged szerető megáldó mondat érhet el...
Íme, ezek kedves kötődések,
melyek foghatók fel egyetlen eredménynek,
legyünk kinyilatkoztatói e zseniális pontrendszernek,
s ha másképp nem, mondatokat rólad is ezek őrizzenek.
2015. szeptember 16.
