Harmónia édesítő
Azt mondják nyitott, mély érzésű emberek,
befogadni mindenféle zenét lehet,
ám kérdés, kinek az elme, szív mit enged meg,
s megeshet, hogy van olthatatlan ellenszemve a testnek...
Bárhol is legyen az igazság,
nekem is volt idő,
mikor újak, idegenek voltak a közeli harmóniák,
pedig a mi részünk e zenei világ.
9 10 évesen sehogy nem értettem,
nótát hogy tudnak hallgatni,
benne ugyan mit szeretnek,
az éneklők hangja félelemmel elrettentett.
Jött egy kedves zenész barát,
kitárta egyszerű módon zenék háza kapuját,
oly módon, köntöst adott reá,
popp és lakodalmas ruhában játszott operettet, nótát.
Aztán megtette ezt hatalmas zenekart is utánozva,
mintha nagy prímások között ott állana,
éneket, nótát velük zengene,
ekkorra már e világot kissé megszerettem.
Aztán a tizenkettedikbe léptem,
hallottam a 36 hangú dalnokot
egy szép felvételen mint énekelt
két nótát, lassút, csoda szépet.
Észrevétlen e formát befogadtam,
azóta nem félek, bárkit is hallgassak,
legyen nóta, operett zenéje,
nem érzek késztetést menekvésre.
Ám operában csúful válogatós vagyok,
pedig ott is van egy hang, kit akármiképp befogadok,
de e világ nem lett egészen enyém, azért jól tudom,
kik szeretik, számukra nagy jótétemény.
Most mégis új helyzet állt elő,
mert egy hang lelkem közelébe jött,
s szívem egész vágya megérteni világát,
ám ez többet jelent, nem egyetlen zenei formát.
Tétován kezdtem követni sok féle dallamát,
mohón lesve minden hangsorát,
botor módon esetlenül hasonlítgattam azzal,
mely az én világom öröktől fogva dallammban.
Azóta e sablonútról letértem,
új ötletet, megoldást kértem,
s jöttek a lágy fúvós hangjai,
melyen zengnek népének dallamai.
Feltárult a pánsíp bűvös hangjában,
lopva olykor beúszott csendes hangú fuvolával,
szélesebb lett az átjáró ajtaja,
belépett rajta, hegedű, hárfa dallama.
Ki tudhatja, milyen oknál fogva,
éneklő hangoktól lelkem magát visszafogja,
e hang mellett hallok könnyeden,
azt, melyet majd 8 éve megismertem.
Az a hang akkor nem vonzott be világába,
csupán az ő saját csodás előadásmódjába,
hangfokain átívelő sok színű oktáv halmazába,
s most e hang visz egészen rejtélyes zenei formákba.
Itt tartok most,
vajon hova tovább folytatás?
Csak a jövő zenéje adhat választ,
nem lehet megmondhatója semmi más.
2015. szeptember 3.
