Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Stolmár Barbara


Hidak és kötések

E levélben mesélek zárt hangok,
gyermeki töredékek hangjegyén át
a virágzó új dallamok
s kinyílt határtalan világok emlékéről.

Beszéltem neked a kedves barátról,
ki megvilágosított a dalnok hangjáról,
s bizony ő tett véghetetlen befogadóvá
megfigyelővé, minden dalok, nóták barátjává.

Jött a tágas hangú dalnok,
ő ezer hangsorával felvirágoztatott,
változatot, s e baráttal együtt
új, korlátlan ének, dal formákat hozott.

Közben sok építő elemet,
szikla szilárd zenei köveket
komoly zene, kórus vidám kacaját,
ének, hangjegyek szavát nyújtotta át kijárt iskolám.

Épp 11 voltam még,
mikor kéretlenül, hírtelen
lépett be nyiladozó életembe
egy ferde lyukú soprán furulya, mint sompolygó remény.

Hangjait hallásom éles radarjával
végig szántottam lyukakon át hangsorokon skálák vonalát,
az igyekezet nem késleltette soká üdítő válaszát,
karácsonyra b-dúrban zengtem egy hittel telt Bach-korált.

Pár év gyorsan eltelt
eljött a nap, s furulyám zengett más éneket,
a dalnok egy édes bús dallamát,
melyben bánat messze űzéséért emeli zengésre hangját.

Hangnemet sem emeltem más helyre,
hangszeremből is g-dúrban szó nélkül zengett,
örült is neki sok figyelő fül,
titkon azt is rebegtem, tán ettől e dalnokot ellenző is befogadná szeretve.

Jöttek nehéz percek, idők,
hangomat sokszor bitorolta mindenféle némaság hozó,
de meg nem törhet szavak helyett sem az énekszó,
mert az üzenet betűit vesztve is hangsorban válaszol.

Végül már kívántam azt,
hogy tudjak éneket váltva vele zengni hangsorokban,
ha kell észrevétlen hidat alkotni
szöveget hátra hagyva szárnyaló dallamokban.

Alig 3 éve történt
az új kapút nagyra táró eset
befogadott egy akkor 35 éves együttes,
melyben teszek váratlan ismeretekre szert.

Az új kiszámíthatatlan fordulat
jött egy nem rég látását vesztett személytől,
kinek hangszerre éhes elméje feltört lelkéből,
sokakkal együtt ötletet adtunk számára, én is szeretett hangszeremet.

Mindez egy internetes levelező listán esett,
így mások is felfigyeltek,
az együttes tagjai mindjárt égre kerestek.
Meglehet sejtették, velem hasznot vehetnek?

Ezen együttes neve
pedig jó pár figyelmes elmének
igen érdeklődéssel kísért, s nevezetes,
mert elsődleges hangjuk az igazi régi zene.

Zenék mellyek 10 évszázad utáni
második évszázad derekán
keletkeztek egészen századok 18 század évéig,
s mellé népdalok, mik hozzánőttek hangjegyek szívéhez.

E csapat maga látás nélkül
lett a látás nélkül áttört nagy világ,
minthogy egytől egyig forma s hangjegy fénytelenségre szegezve
lett mindegyikük örök osztályrésze.

De milliónyi dallam, hallhatatlan nagykövet
kitartóan mellettünk áll jelen, múlt őriznek,
mi bizony a harmóniákból szőtt mai s közel idők
ezerszámú hangrezdülését meg nem vetjük, éltetjük zengőn!

Műfajokat egybe számolatlan boronálva
középkor a modern bőr ruhájában,
mai hangok régi idők hangjegyében,
híd, és fonál minden idők szellemében!

Majd mindent elregéltem,
ám nevét még lefelejtettem,
e nevet azonban nem gondoltam pontba rejteni,
eképp hívják majd 40 éve: Landini!

Most itt vagyok én,
megyünk hangsorok végtelen kövén,
a te dallamod újra perzseli hangformáló lelkem tüzét,
nem ússza meg sorsát, furulyámon elzengem én szerteszét!

2015. augusztus 8.

doboz alja
oldal alja