Nagy Vendel

ÍZES TÖRTÉNETEK..

E. KÖNYV

MEGJELENT MAGÁNKIADÁSBAN

A KIADÁS MAGÁNTULAJDON, SZERZŐI JOGOK VÉDIK

......

NAGY VENDEL

ÍZES TÖRTÉNETEK

IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV

CSALÁDI RECEPTEK, CSALÁDI TÖRTÉNETEK A HUSZADIK SZÁZADBÓL

2. könyv

E. KÖNYV

nagy.vendi54@gmail.com

..........

IRODALMI SZAKÁCSKÖNYV, MÁSODIIK kötet

ÍZES TÖRTÉNETEK 13.

....

Hogy mi mindenre kiterjed a tudósok figyelme..
Megállapitották,, HOGY A HÖLGYEK ELŐBB MEGLÁTJÁK A SZÍNES DOLGOKAT, MINT PÉLDÁUL A PIROS SZÍNT, ÉS A FÉRFIAK PEDIG A MOZGÁST VESZIK ÉSZRE ELŐBB.
Visszavezették egészen az ősemberig, hogy a gyüjtögető nőneműek előbbb meglátták az érett bogyókat, mint másik, hímnemű társaik, akik viszont a vadak mozgását észlelték hamarabb a vadászat sikeressége okán.
Legalábbis igy gondolják, és a logika alapján nehéz is volna ezt megcáfolni..

Aztán azt is észrevették elődeink hogy a madarak tojásait a különféle hüllők, kis emlős állatkák, deakár maguk a másféle madarak is rendszeresen kirabolták más fajtársaik fészkét és elfogyasztották azok féltve őrzött, de néha őrizetlenül hagyott tojásaikat.
Aztán egyszer talán éhében, vagy kiváncsiságátol vezérelve, ősemberünk is megkóstolta,  és mivel ízletesnek találta , előbb nyersen , aztán később főzve , sütve is ette a viszonylag könnyen megszerezhető ennivalót.
Ettől már csak egy lépés volt, hogy a kikelt, és még elmenekülni nem tudó állatkákat is a farkastörvényeket ösztönösen követve, szintén megette.
Ettől függetlenül a mostani tudósok számos megkövesedett dino tojást találtak amiben kifejlett dinó embriókat is megvizsgálhattak.
Persze a dínók idejében még nem éltek emberek.

Sokak feltették már a kérdést, hogy melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?

Ezt a kérdésfeltevéstmost megprobálom megválaszolni, talán nem a legmélyebb tudományossággal, de inkább a logika alapján. Íme..

A tudomány is , mint bármi mást , legalább kettő féle alapon magyarázza a föld, az állatok, emberek keletkezését, a teremtett világ elméletének követői minden lényt jelen állapotukban teremtettnek hiszik és vallják.
A MATERIALISTÁK SZERINT PEDIG AZ EVOLUCIÓS ELMÉLETET KÖVETVE EGY BIZONYOS TÖRZSFEJLŐDÉSEN MENT ÁT MINDEN ÉLŐLÉNY ÉS ENNEK ALAPJÁN AZ ŐSI Hüllők , ÉS MÉG AZOK MAI MARADVÁNYAI IS TOJÁSOKKAL SZAPORODTAK, MINT PL A KROKODIL, A TEKNŐS BÉKA, ÉS AKÁR A Dínoszauruszok SZÁMOS FAJA.
eZWEKBŐL AZ ÁLLATOKBOL FEJLÖDTEK KI KÉSŐBBIEK FOLYAMÁN A MADARAK IS, AKIK MÉG A MAI NAPIG IS TOJÁSOKAT RAKNAK, ELSŐ VÉGTAGJUK SZÁRNYAKKá alakult ÉS MÉG A MAI NAPIG IS ÉLŐ DINO MARADÉK LEHET A MADÁRFAJ EGYIK PÉLDÁNYA , A PULYKA, DE EZ NEM BIZTOS...
Tehát előbb volt a tojás mint a tyúk, de hogy a tyúktojás volt e előbbb mint a tyuk azt már énsem tudhatom..

Ebbe a nehezen bizonyítható értekezésbe mélyebben ne menjünk bele, az tény hogy én jómagam fészekrablásra nem vetemedtem, sőt inkább védtem a madarak minden fajtáját, szépségüktől és hasznosságuktól függetlenül, mert mindegyiknek létjogosultsága van a természet egyensúlyában.
A szőlőnkben is voltak gyümölcsfák és szivesen rakott fés zket több madárka is, és mi figyeltük hogy mikor kelnek ki a kismadarak, és gyönyörködtünk bennük, és ők lelkesen szedték fel a bogarakat a fák alól, és gyönyörűség volt a fecskéket nézni mikor cikázva kapkodták a levegőben repülő legyeket, szúnyogokat, és vitték a sivitozó kicsinyeiknek.
Mindig aggódtunk értük, ha ősszel elrepültek Afrika irányába.
Viszont a háziasitott, és tojástermelésre kitenyésztett madaraktol, gyermekkorom óta, szivesen összegyüjtöttem , elősször nagyszülői segítséggel, később önállóan is a napi tojás termést, nehogy valamelyik tyúknak eszébe jusson hogy ráüljön az összegyüjtögetett tojásaira.
A tojás maga igen romlandó áru, ezért oda kell figyelni a frissességére.
Emlékszem, gyermek koromban eltünt a kedvenc krédli tyúkom és már elveszettnek hittem , mikor az ól alól előjöve kivezette orozva kikeltett kiscsibéit, mindenki nagy örömére..
A mama nem nagyon örült nekik, mert azt mondta hogy ezek csak kis tojásokat tojnak és a húsuk is igen csekélyke, de mint díszállat, megszivelte a baromfi udvarba főleg reám való tekintettel, de a kiskakas sokkal harciasabb volt mint a nagy magkakas. Még aztis megkergette az udvarban.
Nagyapám kis lapáttal és vakoló kanállal aranyos kis fészkeket vájt az udvarban lévő löszfalba és szalmát beletéve évekig szolgált tojófészekként az udvar végében , olcsó, de ötletes megoldásként.
Tettem bele egy fehér tojás alakú kavicsot, és ezzel oda szoktattuk a tyúkanyót, és fészekrakásra ingereltük.
Számolni ugyan nemtudott, de néha azért oda kapott, mikor kivettem a még meleg tojását.
Onnan még énis kitudtam szedni a tojásokat a tyukok alól, és vidáman vittem be a kamrába a szakajtóba, mindig tudva hogy melyik a mai friss termés.
Megvolt, hogy mihez melyik tojást lehetett használni a frissessége miatt.
Főzve és rántottának jó volt a pár napos is, de süteménybe mindig friss tojást használt amama.
Nálunk nem fordult elő a szalmonella, azt inkább kacsa tojástol lehetett kapni, de azt mi soha nem használtunk főzésre.
A libát, kacsát általában elültettük elég volt az nekünk ami abból kikelt.
A parlagi galambok tojásait is békén hagytuk, a galamb leves finomabb volt.

A tojás mind a mai napig fontos alapélelmiszer, számtalan étel nyersanyaga, főzve , sütve, nyersen bekeverve, és a szegények eledele is volt, mert ezt még a szegények is megtudták termelni, a régi világban is..
Gondoljunk csak Petőfi Anyám tyúkja cimű versére, hogy egyebet ne is említsek.
Fontos még a cukrászatban, és a sütőiparban is, de alapanyaga lehet még a fagylaltnak is, amit nyáron annyira kedvelünk.
Ott kell ám igazán odafigyelni a megfelelő hűtésre, nehogy valaki fagylaltmérgezést kaphasson a rossz tárolás miatt.
Nálunk, mivel nagy volt a család, sok tojás fogyott , és mivel megvolt, nemis kellett vele spórolni.
Reggel ettük héjába főzötten, de rántottakéntis igen kedveltük, főleg sok hagymával, akár borsóval, zöldséggel összesütve, vagy omlettként, lisztel keverve, de csirke vérével megsütve is igen kiválló reggeli volt.
A gyúrt tésztához elengedhetetlen a tojás, és nálunk nagyon sok tészta fogyott, akár édes, akár sós, formában, a halászléhez, a húslevesekhez, és mint nokedli a pörköltekhez, vagy a tojásos nokedli fejes saláta mellé.
Nem is beszélve a sok sok pogácsárol és a különféle kelt kalácsokrol, és főleg sok kellett a mindenki álltal kedvelt piskótába.
A rakott krumpli, a tojásos leves, a tojáspörkölt, és még számos étel igényelte a tojás jelenlétét , még a fasirozottba is kellett tenni, de a Stefánia vagdaltba egész főtt tojást is tett a mama.
A tojásos ételek elég gyors ételek, mert hamar megsül, és megfől a tojás.
Ha munkábol hazajöttek a családtagok, gyorsan tudtak valami ételhez jutni és ami fő finom is volt és még meleg is.
Főtt tojás mellé sokszor főztek sonkát, de azt már előbb, akár több napra is. ezt húsvét után is ettük de már akkor nem volt olyan finom mint az ünnepek hangulata miatt.
A nagymama füles kosarába elvitte húsvétkor a főtt sonkát, a főtt tojást, és a fonott kalácsot a templomba,, és ott megszentelte a plébános úr és hazajőve a miséről, azt ettük reggelire.
A lágytojást is szerettük, de azért aztis megkellett jól főzni, mert csak kissé lágyan szerettük és a tul folyós nemvolt olyan gusztusos. én mindig tettem rá borsot, paprikát és sót is.. fantasztikus íze lett ettől.
Sok poént, viccet, és történetet lehetett hallani a tojásrol és az ételekről.
Emlékszem egy viccre, amin sokat nevettünk, az anyuka mondja a fiának,
Kisfiam, edd meg a lágytojást,
Anyuka, én nem szeretem a lágytojást..
Édes fiam, mondtam hogy edd meg a lágytojást..
De anyuka, én nem szeretem a lágytojást,...
De akkoris edd meg..mondta a szigorú anya..
Jó, de a csőrét is?

A férfiak azt tartották hogy a tojás növeli a férfi erőt.
Bár ezt más ételekre is kitalálták. én nemigen hiszek ebben.
Volt olyan orvosom aki azt mondta, a tojás sárgája növeli a kolleszterin szintet, és csak a fehérjét egyem meg, a másik szerint a fehérjét nemszabad megenni mert az nőveli a fehérje üritést, és a fehérje tultengés káros dolog.
Akkor most hogyis van ez?
Ezt még tetézzük a rántottába sütött szalonna zsirjával , de ha olajba sütjük, mamár az sem jó.
Ember legyen a talpán aki kiismeri magát ezen.
Legjobb ha az ízlésünkre hallgatunk.
Énekesektől hallottam, hogy a tojás sárgáját cukorral kikeverve gyógyszerként is alkalmazták a hangszalagok betegsége alkalmával és torokfájás esetén is ez volt a gyógymód.
Delehetett vele festeni, sőt még ragasztókéntis használták régen.
A leleményesség határtalan.

Akkor most üssünk össze egy gyors reggelire való tojásrántottát.
ÉN általában kettő három tojást szoktam fejenként megsütni, főleg ha felnőttek vannak többségben.
Hétvégén mikor a család még tovább aludt, én felkeltem, és probáltam gyorsan megcsinálni a reggelit, kedveskedni akartam a családnak, de mindíg lebuktam a hagyma és a sütés illata miatt.
A lányok bentről várták a végeredményt.

Szalonnát vágtam vékony szeletekre, és beirdaltam mint a kakastaréjt és ha megsült szépen mutatott a tányéron.
Ezeket a szalonnákat egy nagyobb serpenyőbe feltettem sülni, és már áradt is a jó illat a lakásba, hiába csuktam be a konyha ajtót.
Jó a húsos szalonna is , de manapság a mangalica a divat. Ha van sonka, akkor az isjó, főleg a házi paraszt sonka, és főleg amin van egy kis kövérje is.
Mikorra ezek megsültek, addigra össze kell vágni a hagymát 
Lehet kockára vágva is , de lehet szálára vágva is felhasználni, de alényeg hogy sok legyen. Egy nagy fej három tojáshoz.
Ha kiolvadt a zsírja a szalonnának akkor rátehetjük a hagymát sütni, és még üveges nem lesz, addig feltörjük a tojásokat.
Vigyázzunk hogy soha nem közvetlenül törjük a tojásokat az ételbe, mert hátha meglepetések érnek bennünket, romlott, vagy nem szép a tojás akár a sárgája, akár a szaga..
Mindig egy külön tálba törjük az összes tojást, de előzőleg mossuk meg mindenképpen.
Ha megfelelő az állaga, akkor tehetünk a tojás ba sót, paprikát, borsot, és még más dolgokat is, pl lisztet, zöldségeket, akár kockára vágott felvágott darabokat, bármit amit szeret a család, de ezek izlés szerint elis hagyhatóak.
Villával felverjük egy kissé a tojást, ezzel habositjuk is, levegőt verve bele, és össze is törjük a sárgáját, kicsit egynemüsitjük a mindenféle egyveleggel.
De lehet csak natur tojástfelverni.. és a hagymára önteni.
De ezelőtt még tehetünk felkarikázott fehér paprikát, és darabolt paradicsomot a hagyma közé vegyitve, egy kis lecsós izt adva az egyszerünek tűnő egytálételnek.
Ha nem akarjuk összekeverni a tojást akkor egyenként is ráüthetjük a hagymára és a szalonnára, de akkor tükörtojás jellege lesz arántottánknak.
Ha beletettük a serpenyőbe valamilyen állapotjába a fő alkotó elemet, akkor az események drámaian felgyorsulnak.
A tojásfehérje hamar megszilárdul, kicsapódik, és pár perc alatt a sárgája is megsül.
Ilyenkor már nem hagyhatjuk magára az ételünket, mert simán odaégethetjük a serpenyő aljára.
Közben kevergetni is kell fakanállal, hogy az alkotó elemek összekeveredjenek, és egynemüsödjenek, és az illatán és látványán érezzük hogy a tojás megsült, de van aki kissé szaftosabban szereti és nemkell agyon sütni.
Tehetünk bele csípős paprikát is ha nem gyerekeknek lesz, de ez is ízlés dolga.
Ha kész, akkor levesszük a serpenyőt a lángrol, és lapos tányérra halmozzuk, és mindenkinek jusson kakastarélyra sült szalonna, és ha tettünk bele akkor karikára vágott kolbász is, és szép a sárgán illatozó tojás a reggeli asztal dísze.
Valamilyen savanyúság illik hozzá, például csemege uborka, de nyáron a legjobb a kovászos uborka.
Friss fehér kenyér való hozzá, és tea, kakaó és tej illik mellé italként.
Ez egy komplett reggeli és tartalmas, délig kibirja az ember. ha nem sokat mozog mondjuk vasárnap délelőtt.
A sok hagyma miatt nemigazán csókálló, de a hagyma nagyon egészséges, minden formájában, és az egés ételünk energia dús és vitamindús a sokféle zöldség miatt.

Ennek az ételnek csak a fantázia szabhat határt, hiszen sokmindent bele lehet tenni, énSOKSZOR CSINÁLTAM OLYAT, HOGY HA MARADT EGY EGY FELVÁGOTT SZELET, AMIT MÁR SENKI NEMAKART MEGENNI, AKKOR, FŐLEG HA NAGY KARIKÁKROL VOLT SZÓ, MELEG ZSÍRBAN MINDKÉT OLDALÁN MEGSÜTÖTTEM, ÉS AZ EGYIK FELÉT JOBBAN ÁTSÜTVE KIS KOSÁRKA FORMára GÖMBŐLYŐDÖTT, ÉS ABBA A KOSÁRKÁBA ÜTÖTTEM BELE AZ EGÉS TOJÁST, ÉS ABBAN SÜTÖTTEM MEG A TIKMONYATOT, AHOGY FALUSIASAN MONDANI SZOKTÁK.
iGEN ÉRDEKES, ÉS LÁTVÁNYOS IGY ENNI MINTHA MAFFIN LENNE, ÉS EGY KIS ÖTLETET VITTÜNK A MINDENNAPOK ELEDELÉBE. Tetejébe tehetünk különféle füszereket, és eztis hagyhatjuk félfolyósan.
Késsel, és villával esszük, igy könnyebb darabolni.
Persze aki nem szereti a tejet, és komolyabb italra vágyik. ihat hozzá egykis könnyű vörösbort is.
De az már egy másféle étkezési kúltúra.

Ezzel az egyszerü, de kiválló ennivalóval sikerült mindig meglepni a hétvégén lustálkodó lányokat, és jó étvággyal meg is ették az utolsó falatig.

Mindenkinek jó étvágyat kívánok sok szeretettel ehhez az egyszerüen nagyszerű ennivalóhoz.
Szekszárd 2014 05 10.

....

ÍZES TÖRTÉNETEK 14.

A LECSÓ, VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA

Én sokakkal ellentétben, szerettem iskolába járni.
Általánosba is, de főleg az ipari iskolába, mert az mozgalmasabb, és érdEKESEBB volt.
Nem is beszélve a késöbbi felsőbb iskolákról.
Az általános iskola nyolc éve alatt az alapokat lehetett megtanulni , amire később építkezhettem.
Minden érdekelt, de főleg azok a tantárgyak, és a többség ilyen, amit logikai alapon, logikára épitve lehetett megtanulni.
Egy szót kellett ALKALMAZNI ÉS ELFOGADNI és akkor ha arra a kérdésre megtudtad adni a választ , már ment a tanulás. Ez a szó a MIÉRT?

Történelemből ha tudtad a választ, hogy miért akkor volt a tatárjárás, vagy miért akkor jöttek a törökök, amikor jöttek és hogy miért indult el Kolombusz India felé, amikor elindult, akkor már tudod is a történelmet.
Persze ez is összehozható a főzéssel , mert a fűszerek nagyrésze keletről származott és a törökök nem engedték a hajókat közlekedni és szárazföldön is nehéz volt rajtuk átjutni. Kolombusz is fűszerekért indult és nem amerikát felfedezni, úgy halt meg hogy nem is tudta hol járt.
Ezért nevezik az őslakosokat indiánoknak, indiáknak.
A sokak álltal útált évszámok megtanulására szintén kidolgoztam egy sajátos gondolatmenetet, ami a számok képi megformálásán alapult, és szintén logikusnak kellett lennie.. Elképzeltem, sőt lerajzoltam egy számsort, az évszámok tükrében, a nullátol jobbra, balra, időszámitásunk előttre és időszámitásunk szerintre és felírtam alulra az évszámot, felülre az eseményt és a számok képe alapján megtanultam.
egyszerü számokkal kell kezdeni.
István királyt 1000 ben koronázták meg. aztán egyszerübb számok, 1444 a várnai csata, a legegyszerűbb évszám talána nándorfehérvári csata, 1456 szép sorjában, és ilyen hasonlóan egyszerü a Francia forradalom is.. 1789
Hasonló számmisztikával minden évszám megjegyezhető. Az érdeklődőknek külön kérésre kidolgozom a probléma megoldását.
Az irodalomban meg hogy miért akkor írta azta verset az a fránya költő, és miért pont arrol írt , akkor már azzal is tisztában voltál.
S a kérdés, hogy mit akart ezzelmondani a költő? akarta a fene, volt rá a válasz.
A földrajznál pedig nincs könnyebb tantárgy, mert minden rajta van a térképen, és hogy miért van a halfeldolgozó konzervgyár a tenger partján , és a vasgyár miért van a szénbányák közelében? OLogika..
Előszeretettel foglalkoztatott a kis növényhatározó , és a biológia is.
Mindig nevettem mikor azt olvastam hogy a paprika egy felfújt bogyótermés..
Később megtudtam hogy miért, és a kémia is inkább a vegyületek miatt érdekelt és a keverékek miatt, mert a málnaszörp is egy keverék.
A főzés pedig csupán csak fizikai és kémiai változások sorozata..
Ilyen egyszerű a világ, csak mi bonyolítjuk nehezen elviselhetővé, és megtanulhatóvá.
No még az iskoláról csak annyit, hogy nekünk volt még politechnika óránk , ahol megtanultunk fűrészelni, faragni, szegelni, periszkópot, hajót, virágkarót késziteni, és még hímezni, varrni , és főzni is.
Persze csak egyszerű ételeket, például paprikás krumplit, párolt káposztát, és lecsót csináltunk, amit a végén megis ehettünk.

Most egy szezonális ételről fogok mesélni, ebben a korai nyárban, mégpedig a számtalan formában elkészíthető, gyors, és nagyon finom ennivalóról, a lecsóról.

Sokan, talán a paprika miatt, azt hiszik, hogy eredeti magyar egytálétel, de ez persze nem igaz.
Délről, a vándorló, és hódító népek, például a törökök által behozott receptúrák alapján terjedt el hazánk területén is.
S többek között a paprika, és a paradicsom sem őshonos minálunk..
A menekülő bolgár kertészek hozták el magukkal a magokat, és a palántákat, s itt is megfelelő éghajlatra, és talajviszonyokra találtak.
Az állandóan úton lévő vándor cigányok ételei közt is sokfajta formában megtaláljuk a lecsós jelleget, sokféle variációban mind a mai napig.
Az alap egyszerü, valamilyen zsiradékon megpirított hagyma, paradicsom, és valamilyen friss , tehát nem száritott paprika.
A paprika lehet fehér, de akár szines is zöld, sárga,piros, mennél szinesebb az étel, annál szebb, és talán finomabb .. a paprika lehet édes, és erős , sőt még akár cseresznye paprika is.
S most jöhetnek a variációk, hogy mit is teszünk még bele a lecsónkba.
Lehet tojást, szalonnát, kolbászt, akár virslit is tenni bele, de lehet enni tésztával is, sőt hússal is , gondoljunk csak a lecsós szeletre.
De nagyon finom a rízses , és a tarhonyás lecsó. de ettem már gombás, krumplis,sőt tökkel készült lecsót is.
Itt is érvényesül az , hogy ki hogy szereti, és éppen még mi van otthon elven is lehet főzni.
Lehet édes, erős, sok paradicsommal, vagy akár épphogy csak, de van aki paradicsomot nem is tesz bele, mert marja a gyomrát..
Ez az ahány ház, annyi szokás közhely, itt is érvényesül, mint olyan sok mindenben.
A lecsót lehet főzni serpenyőben, lábasban, de néha még bográcsban is elkészithető attol függ hogy milyen tüzelő alkalmatosságot használunk.
Én már főztem szabadbanis, nagyon szerettem szabadtűzön főzni, mert az egy más világ, más életérzés.
A tűz varázsa, és egyszerűsége mindíg lenyűgözött.
Akit a füst kesernyés, savanykás illata megcsapott, az soha nem felejti el.
Soha nem féltem a tűztől, de mindíg tiszteletben tartottam ezt az ősi elemet.
Akkor most főzzünk egy egy egyszerű, alaplecsót, és majd variálljuk a változatosság jegyében.
Nyár vége felé minden évben csináltunk egy nagy lábas eltenni való lecsót, és egy egy adagot befőttes üvegbe téve, és télen felhasználva a változatosság lehetőségét kihasználva, mindíg másféle kiegészitőket adtunk hozzá.
A változatosság gyönyörködtet, és soha nem lesz unalmas.
Legjobb, ha egy tállal kimegyünk a saját kertünkbe és ott leszedjük az alapanyagokat a paprikát, paradicsomot, a hagymát és erről tudjuk hogy mi ültettük és nem permetezett, és a konfortérzést is megadja, a munka öröme után a munka gyümölcse a legédesebb.
Példának okáért egyik évben vettem a piacon törpe paradicsom palántát, és meglepetésemre kettő méter magas paradicsom fa lett belőle és félkilós paradicsomokat szedtem le róla, amiből elég ha egy szemet vágunk bele a kissebb mennyységű lecsónkba és bőven maradt még az álltalam hatalmas üstben kifőzött paradicsom italba, amiből képes voltam csak úgy, tv nézés közben egy egész üveggel meginni télvíz idején.
Ha nincs kertünk, akkor kénytelenek vagyunk vásárolni a piacon, vagy a zöldségesnél, de arra figyeljünk oda , hogy a tv paprikán nem lehet fogni a való világot.
Az egy másik őrület..

Tehát minden egyhelyen van a főzéshez , és a tüzünk is lobog már , és megmostuk folyó vizben a zöldségeinket, akkor a szalonna feldarabolásával kezdjük.
Szép egyforma szeleteket vágunk és kakastaréjra beirdaljuk.
Mindenkinek egy szeletet számítunk , és betéve a bográcsba zsírjára sütjük és kiolvasszuk belőle a zsirt, amiben majd a hagymát pirítjuk meg.
A sózott, füstölt szalonna már megadja az alapizt , de ha nincs szalonnánk akkor csupán a zsir is elegendő a hagyma pirítására.
Mondjuk négy öt főre főzve kettő nagy fej vöröshagymát felkockázunk, vagy felcsikozunk, de lehet kissé vegyesen is, a látvány kedvéért.
Amikor a hagyma már megüvegesedett és tettünk bele egy két gerezd fokhagymát is, persze összenyomva, csupán csak az iziér...
akkor beletehetünk egy félszál karikára vágott füstölt kolbászt , a zsírban kissé megsütjük a hagymával eggyütt, egész más lesz az íze, mintha csak csupán főznénk.
Persze ez már az indulásnál eldönti a lecsó minőségét de bármelyik alkatrész elhagyható, kivéve persze az alapokat.
Az ügyes, szorgalmas szakács eddigre már felkarikázta , felcsikozta a különféle fajtájú, és minőségű paprikákat, odafigyelve hogy a paprika magjábol is tegyen bele jócskán, mert a mag olajat tartalmaz és jó ízt ad az ételünknek,s egészséges is.
A paradicsomot felkockázhatjuk, vagy karikára vághatjuk, mindegy, úgyis szétfől, ez adja a szaftot és minél több van benne annál szaftosabb lesz a lecsó leve.a paradicsomot rakjuk be a bográcsba és egy kis füszerezés következik. Én egy mokkás kanál sót, borsot, őrölt paprikát , és cukrot is teszek bele,segitve az ízvilág kialakulását és megismerhető hogy kinek a lecsóját esszük mert mindenkinek megvan a jellegzetes technikája.. Ilyenkor lehet bele tenni karikára vágott burgonyát ami szaporitja a lecsó mennyiségét, vagy nem reszelt hanem szeletelt tököt is a paprika mellett vagy akár helyett is, de a paprika teljesen nem hagyható el. esetleg gombát a végén kell beletenni mert az hamar megfől.Persze ezeket mind csak egyenként használjuk, nem pedig egyszerre.
Megkeverés után beletehetjük a paprikát ami egy kilónál nemlehet kevesebb, mert akkor kevés lesz az ételünk. szoktam egész cseresznye paprikát is beletenni , és az jó ha egyben marad, mert nem mindenki birja az erőset.
Ha elegendő a paradicsom, akkor nem kell beleraknivizet, mert a paprika is enged levet, és a sok paradicsom is vizet tartalmaz, de ha kell akkor lehet pótolni folyadékkal, de ez lehet egy pohár világos bor is. fehér is, mert a vörös igencsak megfestené a lecsónkat.
A roppanós, üde paprika karikák hamarosan megfonnyadnak és összeesnek, levet engednek és oldják a füszereket és néha fakanállal megkeverhetjük az ételt, hogy egyenletesen eloszlassuk az ízesitő szereket.
Ha rizses lecsót főzünk, akkor már bele tehetjük a félbögrényi rizst, persze aztis megmosva, és oda figyelve arra hogy elég viz legyen a lábasban mert felszivja a gabonaféleség, és odasül a rizsa..
Vigyázzunk, mert megdagad, és olyan sűrű lehet az ebédünk, hogy megáll benne a kanál.Úgy jó, ha kissé zsíros lesz a lecsó.
Lehet külön főzni a rizst, de akkor nemveszi át az eredeti izeket, csupán rámerjük a lecsót és akkor akár viz íze islehet a köritésnek, ezért jobb ha belefőzzük , de akkor több odafigyelést igényel.
Mikor a paradicsom héja összepöndörödött, és a paprika is kellően elfonnyadt, akkor kész is az ételünk, de ha tojásosat csinálunk, akkor most kell beletenni a kettő, három tojást, előbb persze külön tálba felütve, nehogy meglepetés érjen bennünket a frissesség tekintetében.
Kanállal kóstoljuk meg a lecsó levét, hogy kellően füszeres e, még ilyenkor korrigálhatjuk igény szerint.. eztán beleőnthetjük a tojást, és elkeverve hamar megsütjük, de nem tul szárazra.
Persze nem a rizsesbe , mert abba nemvaló.
Ha kész, akkor melegen tálaljuk.
Merőkanállal adagoljuk a tányérra,esetleg a natur lecsót rizsre, vagy tarhonyára, és mindenki kapjon a kolbászból és a szalonnából is.Az erős paprikát szétnyomva egy kellemesen csipős étket kaphatunk, anélkül hogy mások élvezetét zavarnánk.
Késsel és villával kell enni hogy a húsféleségeket feltudjuk vágni.

Friss fehér kenyér illik hozzá, de ehető nokedlivel tarhonyával is.
A kellemesz szaftot kenyérrel ki lehet mártogatni de kanállal is jó.

Savanyúság nem kell ennyi zöldségféleség mellé, a paprika , paradicsom kellően pótolja .
Vékony fehérbor, vagy rozé illik hozzá, a vastag vörös nem igazán, de izlés dolga.
Valamilyen nyárias, gyümölcsös sütemény jár mellé desszertként.
Almás, barackos pite.
Ennél az ételnél is , mint bármelyiknél csak a fantázia végtelensége szabhat határt.
Mindíg az alapokból kel kiindulni, és oda lyukadunk ki ahová akarunk.

Jó étvágyat kivánok ehhez a vitamindús, nyárias ételhez, ami a téli nehéz étkezések után frissitő, ésüditő, ésegészséges lehet.
Szezonális de, a mai mélyhütős világban eltehető télire is, mint vitamin bomba..

SZEKSZÁRD 2014 05 28.

......

ÍZES TÖRTÉNETEK 15.

A GULYÁS LEVES, AMIBŐL HOGY LESZ PALÓC LEVES?...

Bármerre is jártam a világban, márpedig sokfelé jártam, mindíg farmerban voltam, és pólóban, s vállamra az elmaradhatatlan tarisznya nehezedett, amibe a legszükségesebb dolgaimat raktam. s lobogott vállig érő szőke hajam és stoppoltam az úton és közben énekeltem az akkori slágert..
--- Szél fujja ingem, s vállamon tarisznya lóg..--

Boldog vagyok, hogy mennyi szép van a világon, s mindezt láthatom ...Új tájak nyílnak, mint mesekönyv az asztalon ....

Mindegyik országban megtaláltam a szépet és nem érdekelt hogy észak vagy dél, hideg, vagy meleg, szegény, vagy gazdag országba vitt az utam, vagy a szerencsés véletlen.
Aludtam szállodában, campingben, magán házaknál, erdőben, árok parton, mikor mi volt, s azt ettem ami volt, amit vittem, amit vettem és amit főztem magamnak. Ha ismerkedtem valakikkel, s ez gyakran előfordult, mindig kérdezték honnan jöttem és már sorolták is amiket ismertek Magyarországrol,, Magyaar országból..
Ismerték a csikóst, a gulyást, a pusztát, a csárdát, a csárdást,a Balatont, Budapestet keverték Bukarestel s nagyjábol vége is volt.
Az embereket nemigen ismerték de azért akadt néhány, példának okáért a Puskás, s még néhányan az aranycsapatbol, és Alekszander Petrovics, akit mi Petőfinek nevezünk és még kettőre emlékszem a János Kádárra, és a János Kóósra emlékeztek szivesen. Nagyjából ennyi, s később elgondolkodtam, mikor lányaimnak a vaktérképre bekellett rajzolni Amerika nagy tavait és folyóit, nagyobb városait, s láttam egy riportot Amerikai egyetemistákrol, akiknek dunsztjuk sem volt arrol hogy van valahol egy Magyarország a Földön.
Régen az orosz katonák a Dunánál keresték a szuezi csatornát, s a taszári amerikai reptéren is sokáig nem tudták az amerikai tengerész gyalogosok, hogy hol is vannak.

Ezek sajnos tények..

Azért a gulyás levesről sokan hallottak és talán még némelyek ettek is belőle..
A világ egyik legnagyszerübb étele, és könnyű elkésziteni is, mert a pásztornépek nem értek rá sokat bibelődni az ételükkel, talán hacsak este nem, amikor az állatok elnyugodtak. Néha csak egyszer ettek naponta meleg ételt, aztis főleg estebédkor.
Ahogy ezt a szójárás is sugallja.

Ha volt rá idő, kedv, és főleg alapanyag, akkor megfőztem ezt a levesfélét a külfőldi barátaimnak és nagy sikert arattam vele, bár néha erősre sikeredett és akkor nemtudtam hogy szidnak mert nem értettem a káromkodásukat.
Aki érdekességet akar olvasni, akkor keresse meg a Gárdonyi féle Egri csillagok első fejezetét, amikor a rabok gulyást főznek, és a törökök is szerették volna enni de véletlenül erős lett , gondolom valami más fűszertől, mert akkoriban még a paprikát nemigen ismerték, és főleg nem alkalmazták pláne nem rabok. S avárostromnál is van egy jelenet, mikor a létrákon felszaladó ostromlókra öntik a levest, s írja Gárdonyi, hogy az ostromot a gulyás verte vissza. Akit érdekel keresse meg a regényben. De azért remek a leírás.. némi tévedést engedjünk meg az írónak.

A modern hadseregben is megtaláljuk a gulyás szót, úgy is mint ételt, de ki ne hallott voolna a gulyáságyuról, mint egy olyan alkalmatosságrol, amiben főzték a babgulyást a harcoló, vagy éppen pihenő katonáknak.
Ennek az ágyunak is volt csöve,de azon nem lövedék jött ki, hanem jóféle füst. és ha a parancsnok keménykedett a katonáival, akkor mondta, hogy ma nincs ebéd, mert kilőtték a gulyáságyut.

Milyen alapanyagok is kellenek eme nemzeti étel elkészítéséhez?
Egyik legfontosab összetevő a hús, s itt meg is állhatunk egy pillanatra.

Milyen húst, és mennyit kell felhasználnunk? Vannak előtérbe helyezett húsok, mint például a marhahús, de a halhúson kívül szinte majdnem mindegy hogy milyet használunk, de mindegyiknek megvan a maga jellegzetes íze, s zamata.
Persze a vaskos, vörös húst részesitjük előnyben , ilyen a szürkemarha, vagy a birka ,a sertés , s a fehér husok már nemigen alkalmasak , mint a nyul, vagy a csirke, de avadhusok is teljesen jók. pl. a vaddisznó, vagy a szarvas.
Mivel nem pörköltet főzünk, hanem levest, igy a mennyiség is kevesebb lehet, fejenként husz deka, ellentétben a pörköltek negyven dekájával szemben.
Kell még bele, hagyma, zsiradék, babérlevél, bors, zőldségek, zöldbab,burgonya, só, őrölt bors, s a legfontosabb, aminélkül nincs gulyás, az az őrőlt paprika.
Csinálhatunk hús nélkül úgynevezett hamis gulyást is , de paprika nélkül nincs gulyás leves.
Lehet még csipetkét tenni bele, de ahol ez nincs, vagy nem szokás, ott fehér kenyérrel eszik.
Manapság divik a korpás kenyér meg a durum kenyér meg a fekete kenyér, de régen lelőtték volna azt a molnárt, aki beledarálta volna a korpát a lisztbe mamég a léhát is bele örlik.
Lehet főzni tűzhelyen fazékban, de legjobb a szabadtüzi bográcsolás.
Erdélyben, én csak igy írom, nem Romániaként, főztem egy csodálatos sziklás helyen , ahol mellettem rohant a hegyi patak és forrásvizet használtam, s mire a hegyekből előkerültek a kiránduló busztársaim, addigra kész volt az ebéd.
A buszt szine miatt meggylevesnek hívtuk , és repülő ülései voltak, annak ellenére hogy régivágású farmotoros Ikarus volt.
Sok országba, és hazai tájra eljutottunk vele. Mindig szeretettel emlékszem rá.
Bulgáriában pedig ettünk egy hétig ebédet, vacsorát, a Stara kasta szobáiban, aminek magyar neve öreg kastély, a román király feleségének rezidenciája volt és ott ebédeltem ahol az Ő , Mária királyné hálószobája, s baldahinos ágya állott.
Nagyon kedves pincérek szolgáltak fel ott és tőlük tanultam a mondást, More stara, riba nyema...
A tengerben öreg hal nincs.
Ez nagy bölcsességre vall, és élveztük a Fekete tenger, a CSORNAJA MORJE sós habjait. Mikor aMirkó kiállott az ajtóba, és kiáltott, hogy Masztika, Masztika, akkor tudtuk hogy be kell menni egy pálinkára a kastélyba.
Hazafelé pedig az Adriai tengernél ettünk a Tri ribanja nevű vendéglőben ami ugye Három halászt jelent. s a tenger gyümölcsei nagyon különlegesek voltak, bár én jobban szerettem a kebabcsicsát, ami háromféle húsbol kevert fasirt szerű rudacskákból állt sok hagymával..

Régen az ételeknek közösségformáló ereje is volt, hiszen a kalákában épitett vertfalu, vagy döngölt házak épitéséhez kellett az energia , a férfiak hordták a földet, amit egy távolabbi helyen termeltek ki és a lányok, asszonyok a falakon állva döngölték, verték a falakat, teritették a föld közé a vesszőt, a nádat és közben vagy magyarul, vagy svábul énekeltek vidáman de ehhez kellett a jó magyaros étel a paprikás hus, vagy a gulyásleves, és a könnyű kis borocska, hogy mégse vizet igyon az ember. Nagyapám szerint ez adja az erőt, s tényleg, megivott egy pohár bort, és máris új erőre kapott, akármilyen fáradt volt is.

Persze ahonnan a földet hordták, abból később borospince lett, nem dolgoztak a svábok feleslegesen. Gondosan kihasználták, eltervezték a lehetőségeket.
Akkoriban még kalákába dolgoztak a rokonok, és mindenki mindenkinek segitett, s előbb utóbb mindenkinek elkészült a háza, a ház körül megtermelt alapanyagokbol, még az épületfát is megtermelték az erdőkben.
Ma ha építkezünk, akkor adóügyi szempontbol nem fogadják el még a kaláka fogalmát sem.
Még azt is megszámolják, hogy hányan dolgoznak az építkezésen, mindenről számla kell , régen elég volt az épitkezéshez egy kis hordó bor, és a birkagulyás.
Este pedig eljárták a csűrdöngölőt, ami a fiatalok mulatsága volt egyúttal és akár még udvarlási lehetőség is a szerelmetes ifjuság számára.
Hol voltak akkor még a discok, és egyéb más szórakozási lehetőségek.
A gazdagoknál cigánybanda húzta, a szegényebbjénél néha csak egy szál hegedű sírdogált, de gyakori volt, ahol csak nótaszóra mulattak az emberek estére kelvén, és éjszakába hajlóan.

A gulyáslevesnél is elmondhatjuk, mint oly sok más ételnél is, hogy ahány ház, annyi szokás elvén főzték, mert az alapgondolat az egységes volt, és későbbiekben már mindenki a maga szája íze szerint főzte ezt az egytálételt.

A háziasszonyok bent a konyhában rakott tűzhelyen, vagy sparhelten, de akadt aki masinán főzte fazékban alevest.
Masinának hívták régen az öntöttvas kályhát, aminek csikószerűen még nyaka is volt, ez a sparheltnek az elődje volt valamikor.
Férfiember bográcsban főz hacsak teheti, s most mi is abban főzünk.
AS szabvány szerint, vagyis ahogy sikerül, és egyéni mértékegységek szerint, mert soha nem használunk mérőeszközöket, és csak úgy gondolomra alkotunk, de soha nem szűken mérve, nehogy kikotorják a főzőedényt mert kevésnek bizonyult az étek.Ennél nagyobb szégyen nem létezik egy szakácsnak, egyenek, mondja, mert van bőven.
Négy, öt főre főzve felkockázunk egy tizenöt deka füstőlt szalonnát, de igencsak apró kockákra, hogy jól kisüljön belőle a zsír és ott marad a ropogós töpörtyű, vagy pörc, ki hogyan hivja és az majd később érvényesül, mikor kanállal esszük a levest.
Egy, de inkább kettő fej hagymát igencsak apróra vágunk, és rádobjuk a forró zsirra és üvegesre pároljuk a szalonnával együtt. Majd jöhet bele a felkockázott marhhahús, ami színhús álltalában, de lehet benne akár oldalas is ami ugye eléggé csontos, de jelen esetben nem olyat főzünk. Már emlitettük, hogy fejenként körülbelül húsz deka kell.
Megpörköljük a húsunkat, mig az egy kérget nem kap
A marhának elég sokáig kell főnie, de mindenféle más husoknak más más a főlési ideje.
Miutánmegpörköltük a huskockákat, rászórunk egy két kanál jóféle tört paprikát, aminek már a szine és illata is mennyei, s összekeverve az egészet, öntünk rá annyi vizet, hogy ellepje, mert megéghet a paprika és keserűvé válik, ami igencsak nem kívánatos.
Kevéske sótis teszünk bele, hogy kihozza a husok ízét, de még ez nem a végleges fűszerezés.
Tulajdonképpen egy pörköltes alapot készitünk, és félig puhára főzzük a húst.
Még a pörkölt puhul, addig megpucoljuk a zőldségeket, fehér, sárga répát, felkarikázzuk, van aki enélkül főzi, de igy sokkal finomabb, és nemkell bele sok, esetleg egy kettő szál. Lehet bele tenni még zöldség zöldjét is meg egy két babérlevelet, s fokhagyma gerezdet de ebből sem sokat.
Pár szem burgonyát is felkockázunk, akkora darabokra mint a huskockák voltak. Megmoshatunk még néhány szem cseresznye paprikát és csöves fűszer paprikát is de nem fehéret, hanem pirosat és lehet erős is.
Itt már akár meg is állhatnánk az alapanyagok felsorolásával, mert ezekből az alkotókbol el lehetne késziteni a levest, de most jönne a csavar.

Levesünkbe tehetünk még zöldbabot is feldarabolva, s némi ecetet is és akár tejfőlt is, smáris ott a palóc leves, ami ugyebár Mikszáth Kálmán író kedvenc étele volt.
Régi öregeink nemigen hallottak akkoriban a palócvilág megéneklőjéről, de a levest ismerték és kedvelték.

Tehát, mikor már a hús félig megpuhult és pörkölt jellegűvé vált, felőntjük még vizzel, s beletesszük a többi alapanyagot. babérlevelet felkarikázott zöldséget, paprikákat, burgonyát, a zőldbabot egész szemes borsot, és kiskanálnyi őrölt borsot, esetleg még sót, tört paprikát, s készre főzzük, de úgy, hogy kissé sűrű, de mégis leves állaga legyen, és érezni lehessen a paprika izét és látni gyönyörű bíbor színét s a legvégén mikor már majdnem kész tehetünk bele egyevőkanál ecetet is, hogy kissé vadas jelege legyen Annyi viz kell rá, hogy mindent bőven ellepjen, mert így is tartalmas, és gazdag lesz a fenségesnek ígérkező ennivalónk..
Belefőzhetünk csipetkét is, attol még jobb lesz a leves, de a tészta is átveszi a leves zamatát és nem lesz viz izű a csipetke.
Van aki kenyérrel eszi, őnekik nem kell tésztát kifőzni.

A csipetke úgy készül, hogy némi sóval és kettő tojással annyi lisztet gyúrunk ki, amennyi felveszi a tojás nedvességét és kisodorjuk, majd lapokra vágva kézzel elcsipkedjük a tésztát.
Kissé hosszadalmas, de megéri babra munka mondhatom.
Álljon itt most egy szabadalmazás előtt álló találmányom, de a hölgyeknek ingyen átadom.
Mint már említettem, a csipegetés eléggé unalmas munka, én megmodernizáltam, s fel is gyorsitottam a feladat elvégzését..
A kisodort tésztát, ami kb. fél centi vastag volt, tíz centis csikokra vágtam, és derelyevágóval gyorsan nyolc milliméteres csíkokra daraboltam és utánna merőlegesen , de lehet kissé ferdén is keresztbe is elvágtam és igy apró rombusz alakokat kaptam ami egyforma is volt, és cakkos lett a széle, s csodájára jártak a hölgyek hogy csináltam ilyen egyforma és szép csipetkéket.
Azóta sem láttam hogy valaki utánnam csinálta volna, így múlik el a dicsőség, hogy még el sem kezdődött igazábol. Pedig osztottam volna Frutti helyett.

Tehát mikor mindenféle alapanyagot betettünk a bográcsba és mindenféle fűszerrel megízesitettük kellően, akkor megkell várni míg mindem puhára fől, és akkor készis a gulyáslevesünk, vagy jelen esetben a palóc leves.
Van aki ecetet és kis tejfőlt is tesz bele, de akad aki az asztalnál csorgat a tetejére némi tejfölt díszítés képpen.
Tálaláskor kiönthetjük a levest cseréptálba, volt nekünk egy cakkos szélű, fehér leveses tálunk, s abba jól mutatott a piros étel.
De lehetett a fazékbol is és a bográcsból is szedni merőkanállal.
Mélytányér való hozzá, mert a sokféle tartalom és a lé csak igy élvezhető igazán ha mindenből van benne valami.
Tésztával, vagy fehér kenyérrel lehet enni, csípősen, a cseresznye paprikát elnyomva a saját tányérban.
Savanyúság nem kell mellé, mert a leves is savanykás.
Vörös bor illik hozzá, a tartalma és színvilága miatt.
Valamilyen gyümölcsös sütemény elmegy még utánna, mint példának okáért az almás pite.
Ez a régi parasztétel nálunk is kedvelt még, de sokan előtérbe helyezik már a különféle krémleveseket, lelkük rajta.
Valamikor a túristák kimondott kedvenc étele volt ha ellátogattak mihozzánk.
Sajnos a Hungarikumok közé nemvették még fel az illetékesek, mondván, hogy nem eléggé egyértelműen magyar étel.
Hát , ők tudják...

Mindenkinek jó étvágyat kívánok, ha jót akarnak enni próbálják ki az ízes történetek régi receptjeit, nem bánják meg.
S a teritett fehér asztal közepére tegyenek vázában egy szál piros rózsát , hogy megtiszteljék vele a nemes étket és a háziasszony munkáját.

SZEKSZÁRD 2014 junius 21.

Folytatása következik.

......

ÍZES TÖRTÉNETEK 16.

BENSŐSÉGES BELSŐSÉGEK
a PIRÍTOTT MÁJ..

A Földön alapvetően három fő csoportba osztjuk táplálkozásuk szerint az állati élőlényeket, növényevők, ragadozók, és mindenevők.
Vannak még kivételek, de elenyésző számban , például a nedvszívó rovarok, bogarak, hogy mást ne is említsek és persze a növények amik szintén a föld tápanyagainak felszívásával táplálkoznak, de itt is vannak különleges, vadászó, húsevő növények, amik igencsak elenyésző számban képviselik a ragadozónak éppen nem mondható nővényvilágot.
A virág kitárja illatozó szirmait, és a mohó, és gyanútlan bogár ráveti magát a nektárra és az ártatlannak tűnő növénybezárja kelyhét és a bogárka máris fogva van és különféle kémiai szerekkel lebontja szerveit a nővény és máris táplálékká vált a virág számára.
Tehát vigyázzunk, ha bárki is édesget bennünket, nembiztos hogy jó szándékkal teszi. Ha szabad ezzel a némi képzavarral élnem, hosszú élettapasztalatom okán.

Számtalanszor megfigyelték , ha egy ragadozó csoport elejt egy növényevőt, példának okáért egy oroszlán egy gazellát, akkor azon melegében a szerencsétlen állat belső szerveit és zsigereit falják fel a zsákmány elejtői. Mint mindennre erre is vonatkozik kulcskérdésünk, miért?

Még a ragadozóknak is szükségük van különféle növényi vitaminokra és ezt a növényevő állatok zsigereiben megtalálják és a belső szervek, szív, máj, tüdő tartalmaz fontos és nélkülözhetetlen elemeket.
Miutájnezeket felfalták, jöhet a hús és a csontokat megehetik a hiénák, az apró darabokat a keselyűk, a morzsákat pedig a hangyák hordják el és egy pár óra alatt minden falat eltűnik a vadászat színhelyéről.
Ez a természeti körforgás és egyensúly jól működik már évmilliók óta, és nekünk nemkéne mindig beleszólni a természet dolgába, jószándékkal sem.
Mindenki vegye végérvényesen tudomásul, még a sokfajta , magát vegetáriánusnak vélök is, hogy az ember is eredetileg mindenevő, és az állati zsiradékok és fehérjék elhagyása előbb, utóbb, megbosszulja magát, mint ahogy a túlzott húsfogyasztás is oda vezethet.

Amióta az ember is vadássza a különféle haszonállatokat, ő is figyelembe veszi az állati belsőségek felhasználásának lehetőségét, és azoknak ízletességét, és elkészitésének módozatait.
Sokak szerint a belsőségek, szív, máj, vese, tüdő, pacal, de szárnyasoknál akár a zuza is, finom falat.
A sült csirke, kacsa, libamáj fenséges eledel, bár sokan nem vitamin, hanem zsírbombaként tartják számon.
Katonatársam látogatáskor kérdezte az anyjátol, hány kacsája van anyám? négy, felelte ő, s a gyermek mondta neki, vágja le mind...
A következő hétvégén már hozta is a laktanyába a befőttes üvegben a kacsazsírt és a sült májat.
Friss kenyérre kenve piros paptrikával és sóval megszórva, lila hagymával fenséges eledel volt az egy katona számára, aki mindig éhes, mindíg inna, és mindíg a lányokat hajszolná..

A bősz állatvédő nyugati országok, akik nyakunkra küldték a Négy mancs anorexiás revizorait, még sohasem tömtek libát, és nem is tudják milyen az , de hazazavartatván láthatnák azt, hogy a legtöbb libamájat tőlünk vásárolva azon a földrészen eszik meg.
Ezek mondva csinált álproblémák, a vihar egy biliben kategoriához tartoznak.
Felesleges energiájukkal inkább foglalkozzanak a környezetükben fellelhető problémákkal, a bálna vadászatra, vagy a delfinek, és fókák leölésére, hívják fel a világ figyelmét.Mindenki söpörjön a maga háza előtt.
Édesanyám sváblány létére a második nagy háború előtt zsidó családnál szolgált, és nagyon szerették, mert szorgalmas volt és megtanulta a zsidó ételeket, és főleg a libamájat tudta zsidósan megsütni sok hagymát alátéve és a hájat kiolvasztva a libatöpörtyűt melléje rakva szolgálta fel, de legjobban mégiscsak a ludaskásája ízlett a háziaknak, akik burgonya kereskedők voltak bonyhádon.
A sors fintora az lett, hogy őket lengyelország felé vitte a marhavagon, anyámat pedig Ukrajna felé vitte szintén a vonat, a málenkij robotra. Édesanyám évek múltán hazajött felére soványodva, testileg, lelkileg megnyomorodva, emlékeit soha nem feledve, és gyakran mesélte okulásként nekünk, gyerekeknek, de még akkor is félve. Ott is főzte konzerves dobozban, lábas hiányában, a marharépát és esetleg fagyosan talált vizes uborkát és egyegy szem féltve őrzött krumplit.
Az én kötelességem továbbadni az én gyermekeimnek, hogy soha ne menjen feledőbea történelemnek ez a gyalázata.

Sok belsőségből készült ételt ismerünk. Csak a teljesség nélkül..
Ki ne hallott volna a rántott májrol, a sült májakrol, a szalon tüdőről, a vesevelőről, a vesepecsenyéről, a pirított májrol a zuza pörköltről a szívpörköltről, a svábok által kedvelt savanyurol, a bizalmi ételnek számitó pacalpörköltről és ide tartozik még a sokféle májas, véres, husos hurka és a disznósajt, ami abált , főtt belsőségekből készül, némi másféle főtt húsok, és fűszerek hozzáadásával.

Néhányan idegenkednek a belsőségektől , mondván, hogy ezek a szervek választják ki a szervezetből a mérgeket, igen ez igaz, de nem tárolják őket, mert mindig kiürül a szervezetből a kiválasztott anyag. Tehát nemkell félni tőlük, ha kellő szakértelemmel és kellő higiéniával, és óvatossággal járunk el, s betartjuk a főzési alapszabályokat.
A húsételek egyébként is gyorsan romlandóak és a főzésre és a tárolásra is nagyon oda kell figyelni álltalánosságban.

Szakmámból adódóan, víz, gáz, fűtés szerelő, gyakran megfordultam kissebb, de főleg nagyobb konyhákban is.
Az ilyen helyeken sokszor elromlott a főzőüst, a gázégője, a leves leengedő golyóscsap és a lefolyó csövek is gyakran eldugultak. Persze akkor történt mindez a leggyakrabban, ha már hosszú sorok álltak az ablakok előtt a tálcákkal és nem müködött például a mosogató gép és már nemvolt tálca és edény az étel kiszolgálásához.
Ilyenkor a gyors és szakszerű szerelés megmenthette az ebédkiosztás nehézségein izgu ló főszakács életét, aki már a nagykésébe akart dőlni mérgében.
Mondtam , akkor is ismerjetek fel mikor a pult előtt állok a tálcámmal és természetesen a legnagyobb rántotthhúst kaptam mindig.
Ismertem a különféle melegítő pultokat is és minden konyhafőnökkel jó viszonyt ápoltam.
A hosszú évek során beleláttam a konyhák belső életébe és hatalmas sztorikkal lettem gazdagabb.
Nekem., mint főzni szerető ínyencnek a nagykonyhai főzési robot már inkább fáradtságos és lélektelen munkának tűnt ami számomra nemvolt túl vonzó, mert fárasztó lehetett, és akár még baleset veszélyes is, a nehéz dolgokat cipelőmagukat leforrázó kézilányok számára , hogy mást ne is emlitsek.
A naponta több mázsa burgonyát, és zöldséget megpucolni sem volt túl vonzó életpálya.
Tankonyhán láttam, hogy mikor már a négyszázadik rántott szeletnek valót kloffolta a tanuló, már nem volt csoda, mikor a rántott máj alapanyagát is agyonverte a fakalapácsával, és utánna lehetett a csupa vérpöttyös húselőkészítőt kimeszelni és a tanulót sem lehetett felismerni, mert a sok piros pöttytől úgy nézett ki mint egy pulykatojás.

Láttam mikor a nyersanyag szállítókrakodójának, aki már elszemtelenedett, és minden napra megkövetelte magának a napi szendvicsét, vagy éppen sülthúsos zsemléjét, a szakácsnő bepanírozva kirántotta a mosogatórongyot és a vigyorogva eltávozó szállító munkás, másnaptol kezdve soha többé nem kérte a magának vélt jogosnak tartott jussát.
Hasonló és néha még furább jelenetekkel tarkított volt ott a világ. Érdekes időszaka az életemnek.

A májat már gyermek koromban megszerettem, mindenféle formájában.
Szerettem a levesben megfőzött tyúkmájat, amit álltalában a gyerekek kaptak meg finomsága okán, mintegy jutalom falatként.
De gyakran volt málygaluska leves is.
Aztán a disznóölés egyik fő fogása volt a natúr sültmáj, jól megfokhagymázva, persze nyakapecsenye és egyébb sülthúsok társaságában elvegyítve.
Keresztanyám, aki vendéglátásban dolgozott évtizedekig, mondta, hogy ha mindenképpen vendéglőben akarok étkezni, akkor frissen sülteket egyek, biztonsági okokból, és ő biztosan tudta hogy miről beszél.
Régebben mindíg lehetett kapni minden magára adó étteremben kirántott májat , de ez mintha mostanság eltűnt volna az étlaprol, pedig ha volt ilyen akkor én biztosan azt rendeltem valamilyen zöld körítéssel és kedvenc vendéglőmben én voltam a szakácsok és a pincérek réme, mert a jónak tűnő, de mégis változtatásra szoruló ételt, kissé átvariálva kértem a magam ízlésére átvkomponálva.
Előfordult az, amikor kinézett a szakács a konyhábol és megkérdezte a pincértől, hogy mellyik az a vendég? S nem volt túl vidám az arca..
De aztán megszokta , és még barátok is lettünk a végére, értékelte a szakértelmemet, aztán már Vendi tálnak hivták ezt az ételkölteményt. Volt rajta rántott hús és máj szelet, rízs, pohárbol kiöntve és szépen formában állva, hasábburgonya, rántott gombafejek és párolt zöldségek , mellette csészében tartármártás , annak hiányában pedig recés késsel vágott cékla , persze kenyér nélkül, és jófajta vörösbor mellé, italként.
A marhacsontból kiütött remegősen csillogó, meleg pirítósra kenhető velőről már ne is álmodjunk manapság.
Legutóbb még a mama levesében volt található ilyen csont.

Mai ételünk a pirított sertésmáj, egy gyorsan elkészithető finom ennivaló, ami alapételnek számít, és különféle körítésekkel megcifrázva igen változatossá tehető.
Általában sertés májból csinálják, de éppen lehet másféléből is, de ez a leg alkalmasabb alapanyaga.
Nem csak disznóöléskor készíthető, mert a hentesnél, vagy a húsboltokban külön is kapható, de figyelni kell hogy a látványa alapján eldönthessük hogy friss e az áru.

Egy kiló májból már négy embernek elegendő ételt tudunk késziteni a köretek hozzáadódó mennyiségével.
Legalább kettő nagy fejvöröshagymát felszeletelünk szálára, és sertés zsíron megpiritjuk üvegesre, vigyázva hogy ne égjen meg.
A májat is csíkokra vágjuk és mikor megpirult a hagyma egy evőkanál tört paprikát teszünk a hagymára és összekeverjükhogy szép egyenletes legyen és nehogy megégjen a paprika , mert keserű lesz.
Sót májas ételekre csak a végén teszünk, mert a máj megkeményedik tőle.Borsot , őrölt fekete borsot, tehetünk bele, egy kávés kanállal, nagyon feldobja az ételünket és egy csipett majorannát islehet, de ezt nemmindenki szereti , el is hagyhatjuk.
A májat vigyázva ráöntjük a lábasban vagy mély serpenyőben pirított hagymára, vigyázva, mert a nedvességtől fröcskölni fog a vizes máj
Alaposan összekeverjük fakanállal és pirítani kezdjük ételünket.
Vizet nemkell alája tenni mert a levet a máj nedvességtartalma adja és a szaftot a sok hagyma.
Gyakran kell kevergetni, nehogy megégjen.
Amáj hamar megpárolódik nem kell neki sok főlési idő. érezzük rajta a keménységet, a rugalmasságot és a színét is látjuk. a máj barnasága, a paprika pirossága dominál és az illatok is mutatják mikor kész a resztelt májunk. megkóstolhatjuk kanállal a szaftját is, ha kel még ízesíthetjük különféle fűszerekkel és a végén meg is sózhatjuk, mert különben édeskés lesz a máj jellegéből adódóan.
Félig kész állapotjában tehetünk bele egy kis feldarabolt paradicsomot és kevés felszeletelt paprikát is. az íze miatt. lehet kissé csípős is. Arra figyeljünk, hogy elegendő szaftja legyen az ételnek ne legyen túl száraz.
Mindennel együtt fél óra mulva már ehető is az elkészült ebéd, főleg, ha a köritések is elkészültek.
Mik is lehetnek ezek?
Ehetjük különféle főzelékek feltétje ként, példáulkelkáposzta, zöldbab, borsó, tök főzelékekre téve egy egy merőkanállal, akár belefőtt cseresznye paprikával.
Lehet még főtt burgonya, vagy burgonya püré is a köret, de nokedli is jó.
Sokan főtt rízszsell szeretik, aminek a főzését kevés asszony találja el.
A zsiron kissé megpiritott rizsre, mennyiségtől függően, egy deci rizsre egyegész nyolctized vizet öntünk, forró állapotjában és összekeverve, kissé tovább főzve, fedővel letakarjuk és hagyjuk főni. majd fedő alatt a tűzről lekapcsolva pihentetjük. igy pont elegendő lesz a viz mennyisége a kevesebb kevés a több meg sok. ez bevált recept.
A rizsát kis sóval, és némi vegetával és zöldségzőldjével füszerezhetjük finomabbra.
Nagykanállal szedhetjük a rizst és a májat is, de ha szélesszájú bögrébe tömjüka rizst és a tányérra halmokba öntjük, akkor kis díszitést is adhatunk az egyszerűnek tűnő fejedelmi ételünknek.
Lehet kenyeret is enni hozzá, ha nem rizszsellvan, és savanyu islehet hozzá, ha nem főzelékkel adjuk, pl cékla.
A vörösbor finom melléje, főleg a vastag vörösbor.
Oportó, kékfrankos keverék, de tökéletes választás a bikavér , főleg ha szekszárdi.

Aszekszárdi bikavér,
Orvosságnál többet ér,
Aki issza holtig él.
Mondja a költő és milyen igaza van.

Néhány darab aprósütemény elmegy még utánna, hogy ne bántsa a gyomrot asok erős fűszer.
Mondjuk valamilyen lekváros linzer, lehetőleg a mama sárgabarack lekvárjával készitve.
Mindenkinek jó étvágyat kivánok ehhez az egyszerű, de változatosan elkészithető ebédre valóhoz.

2014 július 10.

Folytatjuk..

......

ÍZES TÖRTÉNETEK 18.

HULL A SZILVA A FÁRÓL...

JA, MEG A DIÓ IS....

Ősszel, hazafelé jövet mindíg ezt énekeltük vidáman, hogy aszongya, Hull a szilva a fáról, most jövök a tanyáról...

S tényleg, nagy kosarakba összeszedelőzve, hoztuk haza a csemegeszőlőket, a diót, a szilvát, és a demizsonban a jóféle kadarkát, s még az esetlegesen később érő, a fagyás elől megmentendő paprikákat, tököt káposztát, almát, miegymást.

Ilyenkor jött el a sok munka ideje, de a bőségé is.
Szüret, préselés, savanyitások befőttek eltevése,borkészités, és amit mindenképpen a legjobban szerettem a szilvalekvár főzése.

A szilvából sokmindent lehetett késziteni, talán legismertebb a szilvás gombóc, de lehetett tenni levesbe is, süteménybe is, isteni a szilvás lepény, de befőzve is elllehetett tenni, savanyuságnak is jó, s akár pálinkát is főztek belőle, de leginkább a szilvalekvár divott errefelé.
Már évezredek óta ismert a szilva, persze még akkor vadon termő formában, már a gyüjtögető ember is szivesen fogyasztotta, de az útszéli fákrol bárki szedhetett, és az árokparton ülve a szegényember ebédje volt jóféle kenyérrel, de akár annélkül is.

Minden rendes ház udvarán, vagy a kertje végében állott szilvafa, s erről is nevezték el a hétszilvafás nemességet, hogy csak akkora földje maradt a birtokból, amelyiken csupán hét szilvafa fért el.
Ez volt a dzsentri világ, az elszegényedett, de mégis magát tartani akaró lecsúszott nemesség világa.. erről szól azirodalom egyik gyöngyszeme is a Noszti fiu esete Tóth Marival..
Sokféle fajtáju szilva van manapság, alakja, ize, mérete, szine alapján különböztetjük meg őket, van kék szilva, sárga szilva, kemény szilva, puha, úgynevezett fosóka szilva s a ringlók számos fajtája,, és még kitudja.. talán jelenleg legismertebb a kék szilva, s a nemesitett fajtája a szatmári szilva ami híres pálinka alapanyag.
Mostanság divat a nemtudom szilva, amiből főleg alekvárt főzik, s mert kérdezte valaki miféle eza gyümölcs? azt felelte valamelyik atyafi, erre, hogy nemtudom. Lehet hogy így volt, de ez már nem biztos.
Már emlitettem hogy a jóféle szilvából sokmindent lehet csinálni, ezekből most bemutatok három jellegzetes ételt.
Egyik a szilvás leves, a másik a mocskos tészta, a harmadik pedig a lekvár..
A pálinka főzés, az egy másféle tudomány, sok időt, és szaktudást igényel, mert akár veszélyes islehet, ha oda nem figyelő végzi és végülis ki ne ismerné fogyasztási szinten a jóféle szilvóriumot.

A savanyunak eltett szilva félig érett, mert a tulérett szétmenne a savanyuságban, a többi ételhez viszont csak az érett, vagy túlérett gyümölcs a jó, mert az már sok cukrot tartalmaz és kevesebbrépacukrot kell felhasználni hozzá.

Ha este fáradt és éhes az ember, egy gyors ételt kell főznie ilyen a szilva leves, de más alapanyag is kell bele, a recept egyszerü, és hamar megvan..
Fél liter vizet, és fél liter vörösbort felteszünk főni.. ez négy embernek lesz elég és ezeket az arányokat lehet a személyek száma szerint növelni.
Egy csipet sót is tehetünk bele, mert só minden étekbe kell. még azédesbe is.

Ha már melegszik a leves, kettő kanál cukrot teszünk bele, de ez izlés szerint is lehet , mint akár a többi füszerezés is.
A legfontosabb hozzávaló a fél kilónyi szilva, kimagozva, félbe vágva A szilvát meg kell főzni, és ha már megfőtt akkor akár kész is a levesünk, de közben jönnek a csodák. Kell még bele fahéj, szekfüszeg, szekfűbors, vaniliás cukor,néhány citrom karika, és citrom leve.
Persze mindezek a füszerek kóstolás alapján, izlés szerint értendőek, és valamelyik el is hagyható vagy akár másikkal pótolható.
Aki hignak találja ezt a levesfélét, egy evőkanálnyi lisztes habarást tehet bele, hogy kissé süritsen rajta.

Na most a modern világban ezt alevest összeturmixolnák, ugymond krémlevesnek, de az régen nem volt divat és jobb is ha van benne valami szilárd, mondjuk a gyümölcs.
Persze ha gyerekek is eszik akkor a bor helyett lehet mustot használni, amiben még nincs alkohol.
Ez az az ennivaló ami melegen is, hidegen is fogyasztható akár másnap is.
Kenyér helyett lehet kalácsot enni hozzá, hogy laktatóbb legyen.
Az ínyencek nyomhatnak a tetejére tejszinhabot, bár ezt régen nemigen használták, mivel nemigen ismerték faluhelyen.
Kitűnő, vitamindus ennivaló, de vigyázzunk a cukorral, elég sokat tartalmaz mindegyik alapanyag.

Második gyors ételünka mocskos tészta..
Senki ne gondoljon valami háziasszonyi hanyagságra a higiénia terén, csupán az étel látványa ihlette meg a névadót.

Minden rendes háziasszonynak van otthon már rég előre elkészitett száritott tésztája, mondjuk majdnem mindegy milyen féle fajta, de legjobb a széles metélt, vagy a gyufa , vagy a lebbencs, apróra törve, a kocka tészta már kevésbé alkalmas, de a nagykocka még elmegy.

Akárlehet valamilyen bolti száraz tészta, de az kevésbé finom.
Csupán sós, olajos forró vizben kifőzzük a tésztát és melegvizzel leöblitjük, hogy ne hüljön ki a hideg vizben, és már tálalható is
Vagy még a lábasban, de lehet magán a tányéron bekeverjük a tésztánkat jó alaposan szilvalekvárral, darált mákkal, vagy dióval
A vicc szerint lehet rádióval is. hehehe

Cukor már nem kell rá, de van aki még aztis tesz hozzá, hogy ropogjon a foga alatt. az igazán ínyencek rumba áztatott mazsolát is rakhatnak bele, de ez már kissé tulzás, de még aszalt gyümölcs is elmegy vele,
ehhez a sok édeshez legjobb a hideg kútviz, de félédes bort is lehet fogyasztani melléje.

A látványa kissé bizarr, ezért hivják mocskos tésztának. A sok édes miatt energiadús ennivaló.
De főleg a gyorsasága okán csinálják hamarvást ha éhes a család.

Amikor már késői ősz van a szilva már annyira puha és édes hogy már érdemes lerázni, nehogy a fán elpusztuljon a nehezen megmentett termés. Cukor már nem képződik több benne és épp itt az ideje hogy végleges helyére a spájzba kerüljön, ahol a polcok disze a sok sok befőttes üveg.
Előző nap lerázzuk a ponyvára a termést és óvatosan összeszedjük és kosarakba hazafuvarozzuk és teknőbe vagy dézsákba megmossuk és kimagozzuk a szilvát. Csaka teljesen egészségeseket rakjuk bele az üstbe, amibe télen a disznóöléshez melegitjüka vizet.
A kissé sérült szemeket még a pálinkás cefrébe bedobáljuk, de ami már oda sem jó, azt a csibék elcsipegetik a baromfi udvaron, a magot pedig külön egy vödörbe dobáljuk, amit télen majd elégetünk a szenes kazánban, a gesztenyével és a barackmagokkal, s a dió héjával egyetemben. Igy van az , hogy semmi nem vész kárba a gazdaságban.
Aki még nem látott izzó dióhéjat, és nem hallott pattogó gesztenyét azoknak sok élmény kimaradt az életéből. És ez mind kalóriadús tüzelőanyag lehet.

A kimagozott szilva húsát éjszakára állni hagyjuk, hogy másnap friss erővel nekiállhassunk a lekvár főzésének.

Van aki ilyenkor kissé lecukrozza a gyümölcsöt, de az igazán érettet nem kell.
Aki teljesen sima lekvárt szeretne főzni az ledarálja húsdarálón a szilvát, de azis hosszadalmas, és felesleges munka. Persze izlés dolga.
Olyan is akad, aki a félig főtt szilvát átpasszirozza egy szitán, mint a paradicsomot mikor főzzük, de az már tényleg pepecselés.

Én álltalában korán reggel kezdem a főzést, mert elég sokáig kell a bogrács mellett állni, akár öt hat órát is, és az ha későn kezdjük sokáig tart a kimerés pedig nem kellemes a korai söthenyős időben.
Nekem van egy saját gyártásu üstházam, amiben tüzelek és sohasem gázzal, hanem szőlővenyigével, tuskóval, vagy hasitott fával.
A füstcsövet magasra toldom össze, hogy a füst ne kellemetlenkedjen a szemembe, és uccu neki..
Vidáman pattog a tüz, ropog a száraz venyige, és az üstnél a még hűvös hajnalon kellemes meleg van.

Azért vállaltam mindig magamra ezta hivatalt, mert én türelmes ember vagyok, és a hölgyek addig tudnak mást csinálni a konyhán, és van idejük kimosni az üvegeket, köcsögöket a lekvárnak.
Apámtol láttam, tanultam, hogy a rotyogólekvár fröcsögésének okán igen kellemetlen ha a kezefeje megég az embernek, ezért csinált egy akasztófát lécből,, aminek a végére szegelt egy deszkalapot és ezzel az alkalmatossággal keverte a lekvárt. Ezt ellestem és énis csináltam hasonlót. Hosszu a nyele, és a feje belelóga lébe és messziről lehet kevernia forró anyagot, baleset mentesen.
A szomszéd a szerszámot meglátva kinevette ugyan, de akövetkező évben már ő is csinált magának egyet. Volt apámnak több hasonló találmánya is, pl a kukorica szedéskor jó szolgálatot tevő kukorica csuhé bontó, agáca fából faragva, de a lusták már inkább százas szeggel dolgoztak. a csuklójukra kötve. a szerszámot.
Tehát ég a tüzünk, és amig a szilva levet nem enged nemsokdolgunk van, de néha megkeverjük hogy nehogy mindjárt az elején lekozmáljona matéria.

Mikor már kissélevet emgedet, már könnyebb keverni a lekvárnak valót.Mint már emlitettem cukrot nemteszünk bele, egyrészt mert túl édes lenne, másrészt meg költségkimélőbb igy, de azért kell majd bele némi füszer.
A tüzet rakni kel mostmár tuskóval hogy tartsa a meleget, mert a venyige hamar ellobban, és ez pihenés is a sok állásban, és keverés közben és az illatok is egyre intenzivebbek. Érezni a karamellizálódó szilva illatát.
A sok órai munka alatt, van ideje az embernek meditálni, gondolkodni magárol, a világ sorsárol, esetleg verset is lehet memorizálni s ha eszébe jut bent valakinek hogy kint is dolgozik valaki akkor még lehet esetleg egy pohár bort is kapni.
A nyomtató lónak sem kötik be a száját.
Vannak kényelmes, időhiányos asszonyok, akik vallják hogy a tepsiben akár egy óra alatt is megfől a lekvár kevergetés
nélkül is, de én ettem már olyat , semmi köze alekvárhoz, az egy megsült ecetes massza, ami csak egy utánzata a dolgoknak.

Elgondolja az emberfia, hogy milyen jó lesz ebből alekvárbol enyhén bevajazott friss kenyérre kenni, és az udvarban termett idei dióval befedni a tetejét, annak a fehér héját lehúzni és a friss dió jellegzetes izének áldozni az uzsonna során.
Vagy a szilvalekváros derelyéből mikor harmadszor is szed a vendég és közben mondogatja hogy mi lenne ha még szeretné is azt a barátfülét kissé fahéjas porcukorral meghintve.
S a lekváros bukta is a meleg tea mellé, vagy a töpörtyűs pogácsa szilvalekvárral töltve milyen fenséges eledel is annak aki már rájött az ízére.
Így elmélkedve tellik az idő, s közben kavargatjuk a lekvárt hogy le ne süljön.
Láttam már ipari méretekben dolgozó lekvárfőzőket, akik fedőre szerelt kerékkel tekerik a habverőhöz hasonló keverőszárakat , akár mint a turmixgépnél láthatjuk, s a lapátok soha nem hagyják nyugodni a már illatozó masszát. Egy tekerésre három kerék is forog egyszerre.

Lassan látjuk hogy a szilva héja kezd összepöndörödni és a viz elpárolog a bográcsból, s megcsappan jócskán a mennyiség. Ilyenkor tehetjük bele a fűszereket, egy marék szekfüszeget, darabos fahéjat, egy zacskó vanilliás cukrot, csak az iziér, és mostmár szigorúan vigyázva hogy oda ne égjen a lekvár, mert a cukor karamellizálódott és hamar oda is kapja a hírtelen tűz.

Ilyenkorra már oda van készitve a merőkanál, a langyos vizben álló üvegek, nehogy a hirtelen melegtől elpattanjanak a díszes, már évtizedek óta féltve őrzött családi erekjék, a köcsögök és a diszes üvegek.
Esetleg a végén még egy kiskanál tartósitó szert lehet beletenni a bográcsba, de legjobb tartósító a cukor.
A próba az, hogy egy hideg kistányérra kiteszünk egy kanálnyi lekvárt, és ha fényes a felülete, és a hideg edényben megkocsonyásodik, és kóstolásra is megfelelő az íze, akkor nagy óvatossággal kiveszik a bográcsot az üstből és egy erre valósi vesszőkosárgba teszik hogy tovább már ne melegedjen a lekvár mert akkor odaég a bogrács falára, mikor már fogy a lekvár az üvegekbe vándorolva.
Ilyenkor figyelni kell nehogy baleset történjen, mert borzasztó égésekről lehetett rémhíreket hallani a régi időkből. Főleg a gyerekekre kell figyelni mert kiváncsiak.
A háziasszony, a lányok segitségével megfelelő nagyságú merőkanállal kimeri a lekvárt az üvegekbe, ízlésesen, és gusztusosan töltve az üveget, és vagy celofánnal,de az utóbbi időkben csavaros fedővel légmentesen lezárja az edényeket.
Majd ha már kihülta lekvár, akkor diszitéskéntcifra ruhadarabokbol takaró fedőket csinálnak hogy még szinesebb legyen az üveg, vigyázva arra, hogy a lekvár szinével is egyezzenek a ruhák. s azt már rafiával kötik le az ügyes kezek.
Legvégül pedig cimke is kerülhet az üvegre,hogy mikor is készült, és mi van az üvegben. De ezek már elhagyható úri huncutságok.
A nagymamánál szokás volt, hogy akiüritett bográcsot mi gyerekek körül álltuk, még az utcabeli gyerekeket is áthívtuk, s kanállal vakargattuk a még jócskán a bogrács falán maradt lekvárt. Ez egykedves szokás volt, és mindenkinek nagyon izlett, és jó mókának tünt akkor is és most igy utólag is.visszagondolva.

S mindig volt maradék ami nem fért már sehová , s abból lett másnap a szilvalekvárral töltött gombóc, amit mindenki szeretett.
A nagypapa viccelt velünk, hogy egyetek, egyetek, hadd nőjön a begyetek, s utánna még rástromfolt, hogy gombóc be nyóc, s jót nevettünk..

A régi világban vidéken mindenki próbált magának télire bespájzolni, mert akkoriban konzerveket nemigenvettünk, és a háziasszony büszkesége volt a konyhája és a spájza. Mégsem volt ennyi cukorbeteg ember mint manapság, s egészségesen étkeztünk és nemvolt vitaminhiányos senki sem és a tavaszi fáradtság akkor nem mutatkozott rajtunk.

Most van a szezonja a szilvának és probáljátok ki a fenti recepteket, mindenki eltudja késziteni és nagyobb az öröm a saját készitésű ételek elfogyasztásakor.
Mindenkinek kedves egészségére, és jó étvágyat kívánok mindenkinek.
S ha étkezés előtt megiszol egy kupica szilvapálinkát, az már a csucsok csucsa lenne..

2014 szeptember 23.

.......

.....