Sziasztok Várlakócskák!
Béka Lencse!
Kronológiailag menjünk visszafelé.
Jól vetted észre, mostanában már csak elvétve veszek be fájdalomcsillapítót, a hátamra.
Ennek több oka is van.
Először is, ami a legfontosabb, a csigolya repedésem valószínűleg teljesen begyógyult.
Ez okozta a nagy fájdalmakat.
A másik menet, a ferde terhelés okozta érzés.
Egyre többet járok naponta, és egyre mélyebb fotelekből szoktam naponta többször is felállni, ezzel is erősítve hab testem.
Aztán, az a ledobott 40 kg is sokat könnyített az izmaim munkáján.
Amikor náncsiék tegnap megérkeztek, Mariannka rögtön el is kezdett udvarolni, hogy:
"Milyen snájdig fiatalember lettél!"
Még a Nagypapy is észre vette, hogy Ő csak a második sorból indulhat a futamon.
Ezek a szavak, és a Nagypapy megilletődése, viszont a lelkemet balzsamozta.
Természetesen azonnal eszembe jutott az idevágó mondás, miszerint:
"Ép testben, éphogy élek!
Lefordítom, (Magyar hangja: Cápa Gábor,):
A lélek épülése, a testet is építi.
Aztán lépjünk át az ajizásra.
Mondjuk, úgy vagy 15-20 év múlva, már Te is fogod tudni, hogy a kreatív ajándékozások ideje kis időre fel fog függeni.
A még csak majdnem felnőtt gyerekek ebben a korban már önállóan szeretnének dönteni sok mindenben.
Így az ajikat is saját maguknak akarják kiválasztani.
Tehát az aktusra szánt juttatást a megfelelő időben részükre prezentálva, elmennek a világ végére, hogy beszerezzék álmaik netovábbját.
Aztán ezt a korpuszt még idejekorán átadják, az édes jóóó Anyukájuknak, aki összevissza csomagolja azokat, majd továbbítja a Jézuskának.
A Jézuska azután Szent este odacsempészi a karácsonyfa alá, és nekünk már nincs más hátra, minthogy elővegyük a sifonér aljáról a régi jólbevált kincstári rácsodálkozásunkat, és már kész is a karácsony.
Na innen már Te is ki tudod találni, hogy a csomagocskák 90%-a különböző rucikat tartalmazott.
Kivéve a Lacusét, ami inkább életfontosságú műszaki cikkeket rejtett magában, úgyis mint számítástechnikai kábelek, fülhallgatók az Ipodhoz, és néhány kiegészítő, például 3d-s szemüveg, stb, a 112 cm-es LED tv-hez, amit a Veres bácsitól kaptak a fiatalok.
De végül is a kari alapértéke nem veszett el, mert hiszen már megint nem az aji a fontos, hanem maga az aktus, és az együtt töltött boldog esték.
A felhőtlen öröm része nálunk a közös játék is.
Ennek is van már hagyománya, mégpedig az, hogy a Jesszuska azért mindig odacsempész a fa alá valami társasjátékot is.
Ez az idén sem volt másképp.
Most valami újfajta kártyát kaptak a kiccsajok.
Ebből 25.-én délelőtt az kerekedett ki, hogy amíg meg nem tanulták pontosan a játékszabályokat, addig csapkodtak, és percenként 60-szor hangzott el a: "Te csaaalsz!" mondat.
Aztán a 3. vagy a 4. játszma után, amikor már mindent elsajátítottak, egyszercsak olyan dermesztő csend lett, hogy még Ági is előbújt a konyhából.
Ez volt az a pont, amikor rákaptak a játék ízére.
Másnap, amikor már a Laci is velünk volt, akkor kerültek elő a lap-topok.
Kettesével elvonultunk a szobákba, és beindult a Honfoglalózás.
Mondjuk külön vonulni azért kellett, mert nekem fel kellett olvasni a kérdéseket, és hangosan kellett a választ is megadnom, hogy Anna be tudja írni a gépbe.
A kutyakölkei nem adtak hendikeppet, de még így is dobogósok lettünk!
...
3 indulóból.
A nyáltálat az idén nem kellett alkalmazni, mert Lacussal, mi férfiemberek, a sarkunkra álltunk, és az Ő általa prezentált akciófilmeket néztük.
Mind a kettőt.
a 9 nyálgép film után, éjjel kettőkor.
Azért valahogy csak kibírtuk egy lakásban egymással ezt a 3 napot.
Remélem kielégítő választ adtam a kérdéseidre.
Mert ha nem, akkor is meg kell elégedned ennyivel.
Pusza: A játékos kedvű, lap-toptalan Matula
