Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Horváth Zoltán (Matula)


Karácsonyi emlék!

Megosztanám Veletek egy kedves karácsonyi élményemet.
A dolog megértéséhez le kell írnom, hogy Apu akkoriban 24-48-azott. ami annyit jelent, hogy egyvégtében ledolgozott 24 órát, majd a következő 48 óra szabad volt. Ilyenkor ha végre haza ért, bedőlt az ágyba, és hosszú órákon át mozdulatlanul aludt, mint a pályaudvari döglött kutya. Mivel a Magyar Rádiónál nincs ünnep, meg hétköznap, csak szolgálat, vagy szabadidő, ez így volt akkor karácsonykor is. Abban az esztendőben Anyu kitalálta, hogy a karácsonyfa ágaira tegyünk vattát, hogy úgy nézzen ki, mint a hó lepte fa.
a fa gyönyörű lett. A karácsonyfa a vadonat új asztalon állt, amit Anyu kapott Aputól. Az asztalt a fától egy vadonat új abrosz választotta el, amit a Nagyiéktól kaptak Apuék. Ez az egész rakomány az egyik ablak előtt állt,amit mindössze az a csudálatos szépségű függöny takart, amit a Nagybátyámék ajándékoztak Anyuéknak. Alatta pedig a kibontott játékok, amiket nekünk hozott a Jézuska. Ettől az objektumtól mintegy másfél méterrre hevert Madame Rekamié.
Már az Új évben történt. Azon a szép téli napon Apu reggel 9 körül megérkezett, mint mindig, néhány kedves Apai szó után mint mindig, már kereste is Madame Rekamié édes ölét, mint mindig, és perceken belül már hasonlított is arra a bizonyos pályaudvari döglött kutyára, mint mindig.
Ekkor Öcsi, (Ez volt a Lápi Rém leánykori neve) úgy gondolta, hogy egy csillagszóró szikrái nagyon passzolnának a hangulatához. És lőőn világosság!
Ám a gonosz szikrák egyike kitalálta, hogy megtréfálja a kis családot, és át osont az egyik vattás ágra. Itt aztán már Tűzmanóként tette tovább a dolgát. Nem tellett 1 percbe, és máris egy másfél méter magas fáklya volt az egész karácsonyunk!
Öcsi persze rögtön ugrott az Apjához, mondván:
- Apu! Apu! Ég a karácsonyfa!
Apu nem tökölt, morgott valami érthetetlent, és befordult.
- De Apúúú! Ez tényleg ÉÉÉG!
Az Öreg rám nézett, és láttam a szemében, hogy most rögtön leránt egy rohadt nagy flemmet, akkorát, amekkora jár azért, amiért felébresztettem. Durván ekkorra jutott el a tudatáig, hogy TÉNYLEG ÉÉÉG A KARÁCSONYFA!!!
Hát a lakásunk olyan 15 méter hosszú volt, és természetesen a túlsó végében volt egy falikút, amit akkor elkereszteltünk Tűzcsapnak. Na most alvó embert még nem láttam olyan villám gyorsan kirohanni, mint Zrínyi, kék villogóval a fején, és artikulátlanul szirénázva, mint akkor Aput. Öcsi persze marha büszke volt önmagára, hogy legalább az izzósort kihúzta a konnektorból a "nagyobb baj" elkerülése végett. Az okozott kárról nem szívesen számolok be. Legyen elég annyi, hogy az ablak is megégett kicsit, az üveg táblák kipukkadásig röhögtek, és később a suliban csak azt tudtam mondani arra a kérdésre, hogy Mit hozott a jézuska? Hogy nem tudom, mert elégett mielőtt megnézhettem volna.
Az egész katasztrófábol egy gomba alakú fenyődísz maradt meg, de nem ám olyan szép ezüst szárral, piros alapon ezüst pöttyökkel, mint igazából, hanem a ráégett koromtól barnán.
Ez az eset majd 40 évvel ezelőtt történt, de ez a gomba azóta is ott díszeleg mementóként minden karácsonykor a fa legelején szem magasságban. Már a gyerekeim barátai is, ha átjönnek karácsonykor, keresik a gombát.
Hát nálunk ilyen vidáman teltek az ünnepek. És ez csak egy, az eddigi 50 karácsonyomból.

Pusza: A Lápi Öcsi Krampusz Rém!

doboz alja
oldal alja