Kedves óvodám!
Négy év járt el most felettünk,
Lassú ólomlábon,
Nem volt sem szép, sem rózsaszín,
Mint egy csodás álom!
Nem neveltük királylánynak,
Nem is kellett volna,
Mégis volt pár szív facsaró,
Könny Áztatta óra!
Kinek jó, ha vele együtt
Nő meg a sok gátlás ?
Kinek jó, ha nem éri őt
Szerető pillantás?
Talán majd az iskolában
Több mindent elér,
Oda már most nagyon várják,
Úgy is hogy kövér!
