Komfort érzet
Az úgy volt, hogy elkezdtem begyújtani a kályhámba. Itt kint a kályhán kívül már kezdett nagyon hidegre fordulni az idő.
Már már elérte a 16°C-ot. Alulról. Nosza, hát kirohantam a teraszra egy kis tüzifáért. Jól megraktam a szakadjmegszatyrot, majd megemeltem, és elindultam befelé.
A kályha tőlem 4 lépésre várta a kaját.
Az első lépésnél megbotlottam a küszöbben.
A második lépésnél belerúgtam a macskába, aki úgy gondolta, hogy azért van nyitva az ajtó, hogy besurranhasson a konyhába, jelezvén az éhségét.
A harmadik lépésnél meg megszakadt a szatyor, a zsák, zsák, teli zsák.
Kicsit megsüketült, hiszen a füle a kezemben maradt, a többi meg a patámon hevert.
Miután tisztáztam vele, hogy az az ÉÉN lábam, és nem heverő,és közben pöttyöt meg is rugdostam, (na nem a Mircit, hanem a fát,(, Már ment is minden a maga útján.
Tüzifa a kályhába, aztán szereztem egy gyu, fasz, állat, és lángra lobbantottam az Isten szerelmét.
A tüzijáték beindítása után, olthatatlan vágyat éreztem a postaládám iránt.
Fel is kaptam magamra a kályhát, hogy meg ne fázzak, és már indultam ki a szakadó hóesésbe.
Kicsit nehezen haladtam, a teher alatt, de mivel át akarom magam operáltatni nővé, és a Pálma nevet választottam, Hát tűrtem, mert teher alatt nő a Pálma.
Miután belenéztem a ládába, és láttam, hogy ma sem kíváncsi rám senki, indultam is vissza.
Ekkor vettem csak észre, hogy füstöl a kémény, és kellemes füst illat terjeng.
Tettem néhány bizonytalan lépést a ház felé, amikor az is a szemembe tűnt, hogy fázik a lábam. Lenéztem, és még mindig nem láttam semmit.
Gyorsan megtapiztam a lábam, és levontam a következtetést, hogy végre elhagytam a pacskeromat.
Bokáig hóban visszamentem a jó meleg, már legalább 15°C-os lakásba, és úgy gondoltam, megosztom a szomszédommal a bajom.
De előtte rapid láb mosás, újra kötözés, és meleg zokni. És mire mindezzel végeztem, megtaláltam a pacskeromat is.
Neeem!
Nem kint hagytam el, hanem elfelejtettem felhúzni, mielőtt kiindultam!
Na hát ennyit a komfort érzetemről.
