Kortalan történet
Mesél a Tisza, ősi regéket dalol,
Énekére pengő citera válaszol,
E két dallam egymásnak szerelmet vallott,
Szívembe egykori arany-emlék hullott.
Mi szívben-lélekben él, örök-kortalan,
A szeretet abban édes-határtalan,
Csak szeretni e földet, e kicsi Hazát,
Miként a két partja szereti a Tiszát.
Lent, a kikötőnél kutattam a múltat,
Kürt szavát hallottam, láttam kardot, lovat,
Sasok röppentek az ősi törzsek felett,
Kik által e kicsi Hon megszenteltetett.
Átkelvén a Tiszán, földre leborultak,
Régi jövendölés szavával szólottak,
Táltosdob szava zengett három napon át,
Betölté Ég és Föld végtelen határát.
Majd vígan indulván a Tisza partjáról,
Levelet téptem zöld fűzfa ágáról,
E kicsi levélre telve szeretettel,
Üzenetet írtam szívbéli betűkkel.
Áldásnak szavait formázta mindenem,
És így szóltam:-Áldd meg e földet, Istenem!
Füleim kinyitva, lelkem széjjeltárva,
Szeretet előtt az soha be nem zárva.
Járom tovább utam nyugodt lendületben,
Régmúltra gondolván létem a jelenben,
Fűzfa kis levelét szívem fölött tartom,
Üzenetemmel a Templomnak átadom.
Olvasta az Igaz, hisz tudta, mit írtam,
Szívem el nem hagyta hazug, átkos szólam,
Reám lelt az este az Aranyhíd utcán,
Házait Holdjával ezüsttel futtatván.
Milliónyi Csillag földöntúli szeme,
Óvón alátekint szunnyadó földünkre,
Békénkre vigyázva borul reánk az éj,
Álmunkban a boldogság végtelenül mély.
Mint egy alvajáró, rovom tovább utam,
Szeretet az erőm, bátorság a társam,
Angyal vigyáz reám lángoló kardjával,
Reá bízom magam mosolygó orcával.
Íme az üzenet, mit kaptam nagy kegyből,
Szívbe írott szavak fűzfa leveléről,
Melyek nyitva vannak tiszta szívek előtt,
Melyek kortalanok, és állják az időt:
- Soha ne feledd, mi léted értelme,
Halmozz kegyelmet tovább kegyelemre,
Vigyázz műveidre, őrizd csak meg lelked,
Atyai jóságoddal óvjad Gyermeked!
- Vigyázz a Tiszára, Ő is vigyáz Reád,
Égető hőségben megöntözi orcád,
Mikor a Nap messzi földekre vándorol,
Nem hagynak Magadra, figyelnek Valahol.
S minden Lélek eljő felemelni Téged,
Kortalan arany lőn magasztos érdemed,
Mert azért alkotott a hatalmas Szerző,
Hogy örökkön fényeskedj, szeretett Algyő!
2014. június 6
