Lakiteleken jártam
Kedves Mindenki!
1969-ben indult egy új szak a Kertészeti Egyetemen: a tartósító ipari.
Amikor megismerkedtünk egymással leendő borászok, dohányosok, hűtősök
és konzervesek, senki sem gondolta, hogy negyed évszázaddal később évenként
egy szombat délutántól vasárnap délelőttig tartó programot valósítunk meg. A
tavalyi Cserkeszőlőn megtartott találkozón az akkori háziasszonyunktól,
Bálint Pannitól Ábrahámné Farkas Ida, Lakitelek szülöttje vette át a
stafétabotot. Néhány hónapi szervezés, szavazás a lehetséges időpontokról,
jelentkezések és utazások szervezése után eljött a mi összetartozásunk
napja.
Idén párommal - mert hogy ő is tiszteletbéli kertész - és az évfolyam
"Apjuk"-jával mentünk, jöttünk. Alighogy kiléptünk
feleségemmel a metró Határ úti megállójából és a Pöttyös utca irányába
tartva
felértünk a lépcsőn - ismerős hang köszönt ránk: Koltai Endre volt az,
vagyis hát évfolyami tisztességes nevén Apjuk. A szombat kora délutáni
nyárias melegben egyikünknek sem kellet várakoznia a másikra és irány az
M5-ös.
Útközben az egyik felüljáró alatt robbanás hergelte idegeinket: utólag nehéz
rekonstruálni, hogy buta petárda robbangatók rossz tréfája vagy mellettünk
elhúzó gépkocsi műszaki gondja okozta-e az ijesztő zajt. A Dél-Alföldi
régióba érve
az autópályáról Kecskemét
előtt jöttünk le és a repülőtér mellett elhaladva jutottunk a 44-es útra.
Negyed óra után értünk úti célunkhoz.
Lakitelek négyezer hatszáz lakosú nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun
megyében, a Kecskeméti kistérség keleti részén, Kecskeméttől és
Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy
találkozásánál alakult ki. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták
egyesítéseként jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik:
Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu,
valamint Tőserdő.
Koordináták:
é. sz. 46.869° k. h. 19.995°
További adatok:irányítószám - 6065, körzethívószám - 76, teljes népesség -
4600 fő, népsűrűség - 82,29 fő/négyzetkilométer, terület - 54,66
négyzetkilométer. Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a
Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.
A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a
király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a
garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn
egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amelyet 1276-ban Alpár után
említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti
apácák számára, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett
birtokok között szerepelt.
Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki
1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár,
Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.
Napjainkban a következő Nevezetességeit sorolhatjuk fel: Római katolikus
plébánia, Református templom, Népfőiskola, Tősfürdő - Lakiteleki Termálfürdő
(Az itteni víz alkáli-karbonátos gyógyvíz, amely összetételénél
fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi
megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence,
egy csúszda és sok kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.) Még két
nevezetesség a Kiskunsági Nemzeti Park része: Tőserdő, és a Tőserdő kastély.
Ahogy Apjuk jobbra lekanyarodott a 44-es útról autóból megszemlélhettük a
Tőserdőt és a kastélyt. Egy helybéli kifaggatása után derült ki, hogy az
általunk keresett népfőiskola a főút másik oldalán helyezkedik el. Utólag
összehasonlítva Ida koordinátáit (46.876914 / 19.99944) a Vikipédia által
jelzettekkel - észlelhető némi eltérés, de GPS nélkül közlekedve legalább
több nevezetességet láthattunk ...
Délután három óra után értünk a népfőiskola bejáratához. Az intézmény
4 hektáros területét ábrázoló részletes jó térkép alapján megcéloztuk a
vendégház
parkolóját és máris üdvözölt minket egyik évfolyam és csoport társunk, az
éppen ott bóklászó Némethi Laci. Segítségével pillanatok alatt elfoglaltuk a
földszinti szobáinkat, a fiúk pedig az étterem sör készletének hidegebbik
felét kísérelték meg felmérni. Nálam a mintavétel 2 üveg erejéig tartott:
az utazás miatti folyadék vesztesség pótlásában még az üvegeken található
vörös csillag sem akadályozott meg. Elfogytak a söreink, elfogyott az idő és
igyekezhettünk a létesítményt bemutató programra.
A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Kis Márta vezetésével ismerhettük
meg. Az egy órás bemutató során elsétáltunk szobrok mellett, láttunk jurta
építményt, megtekintettünk szép fafaragásokat és ücsöröghettünk a Kölcsey
előadóban. Az elhangzottak rövid összefoglalója a következő:
A Népfőiskola megálmodója, tervezője és szervező kivitelezője a Lezsák
házaspár volt a 90-es évek elején. Európai rangú konferenciák, tudományos
tanácskozások mellett a szűkebb haza, a Tiszamenti táj valóságát is fölmérő,
elemző programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és
tudományos közélet szinte minden rangos képviselője tartott itt már
előadást, de vendége volt a Lakiteleki Népfőiskolának számos nemzetközileg
ismert személyiség is. „ Emigráció a hazáért „ állandó kiállítás ad hiteles
képet a nyugat-európai és a tengerentúli magyar közösségek, alkotók, írók
életéről, munkásságáról. A Rendszerváltó Archívum több mint másfélezer
irattári dobozban őrzi az elmúlt két évtized rendszerváltó hazai
történetének dokumentumait. A Kölcsey ház konferenciaterme Lakiteleki
Népfőiskola közösségteremtésben, a felnőttképzés módszereiben eredményesen
ötvözi a dán, a finn, a svéd, és a német, valamint a két világháború közötti
hazai népfőiskolai hagyományokat. A szoborparkban megtalálhatjuk Illyés
Gyula mellszobrát, Klébelsberg Brunó, Németh László, Kodály Zoltán,
Szentgyörgyi Albert, Simándy József és Sinkovits Imre szobrait. 2002 elején
a Magyar Örökség Díj kuratóriuma úgy döntött, hogy március 22-én, Budapesten
a Magyar Nemzeti Múzeumban pedagógiai és közösségszervező munkássága
elismeréséül a Lakiteleki Népfőiskolának Magyar Örökség Díjat adományoz. a
Népfőiskolát Lezsák Sándorné Sütő Gabriella vezeti.
A bőséges információ özönt követően nem sok idő maradt kérdések
megfogalmazására, feltevésére, máris autókba pattantunk és a 7-8 kocsiból
álló karaván átgördült a szomszédos községbe.
Szentkirály Bács-Kiskun megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság
peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re
van a megyeszékhelytől. A község 1952-ben jött létre Lászlófalva néven
Kecskemétnek Alsószentkirály és Felsőszentkirály nevű külső részeiből. 1987
óta Szentkirály a település neve. Nevezetességei a 2000 lakosú helységnek:
Szent István király szobra, Római katolikus templom (1901), Református
templom (1901), Szentkirályi Ásványvíz (többszörös világverseny győztes).
Hát mi ennek a legutóbb említett nevezetességnek, a Szentkirályi ásványvíz
üzemnek a megtekintése végett érkeztünk az ápolt, tiszta és mindenütt
virágokkal tarkított környezetbe. Az első emeleten található tárgyaló
teremben indult a bemutató. Engem egy kényelmes székbe ültettek, amely előtt
számítógép helyezkedett el klaviatúrával, egérrel és minden szükséges
eszközzel.
"Miklós, tudod-e, hogy az ügyvezetői székben ülsz?" - hangzott a kérdés.
Némi megfontolás után visszakérdeztem:
"Na éééééés? - Akar valaki a helyemre ülni?" A hangos vigyorgás után azért a
nejem halk kérésére neki azonnal átadtam a különleges helyet ...
Winkler Gábor - a nyugdíjas éveit töltő volt igazgató - mesélte el, hogy a
sok mindennel foglalkozó családi vállalkozásból hogyan lett egy
világszínvonalú terméket forgalmazó korszerű vállalat. És most részletek az
internetről:
A Szentkirályi ásványvíz felfedezése 1989-ben a Vitapress Kft.
tulajdonosának, Balogh Sándornak volt köszönhető. Az induló családi
vállalkozás szörp és üdítő gyártásával kezdett foglalkozni. Az előállításhoz
szükséges nagy mennyiségű víz miatt a cég telephelyén kutat fúrtak, amit
bevizsgáltattak, és a laboratóriumi vizsgálatok során kiderült: nagy
tisztaságú és egyedi ásványanyag tartalmú vizet találtak. 1994-től az
eredeti cég forgalmazta az ásványvizet, majd 2003-ban Balogh Levente
megalapította a Szentkirályi Ásványvíz Kft-t. Kezdetben a családi
vállalkozás nem engedhette meg a jelentős költségekkel járó kommunikációt és
reklámokat, így a terjesztés kisebb mértékben, minimális segítséggel ment a
maga útján...
...mígnem 2004-ben a Szentkirályi ásványvíz a legszigorúbb szabályok szerint
ítélő szakmai bírák döntése alapján a világ legjobb ásványvize lett:
szénsavmentes kategóriában elnyerte a párizsi Aqua-Eauscar-díjat, maga mögé
utasítva a világ híres, nagy múltú ásványvizeit. A család a kezdetektől
tudta, hogy magas tisztaságú ásványvízre leltek, amit a nemzetközi elismerés
is igazolt.
A megnövekedett fogyasztói igények kielégítése miatt a cég jelentős
modernizálásba kezdett: új gépsorokkal bővítették a telep csarnokait, majd
2010-ben, 1,5 milliárd forintos beruházás keretében felépült az új
raktárbázis, és beüzemeltek egy újabb, hipermodern palackozó gépsort is.
Mivel a forrás évi másfél milliárd liter ásványvizet képes adni (ami 50 évig
garantált hozam), a társaság újabb bővítést tervez. A raktározási
információ-technológia fejlesztése mellett 2015-ig a duplájára növelnék a
jelenleg 4000 négyzetméteres raktárak, a hat hektáron elhelyezkedő
logisztikai központot.
Ismeretekkel felvértezve a látogató csapat leereszkedet az első emeleti
tárgyalóból és ellátogatott a területen fúrt 3 kútból kettőhöz. A kutakat
takaros épületek védik az időjárás viszontagságaitól, belül pedig
automatizált berendezések segítik a kitermelést. Az Emese nevű kútnál szép
Zsolnay porcelán díszítés emeli az esztétikai értéket. Aztán beléptünk az
üzem területére. Előbb két matuzsálemi korú azaz 60-65 éves palackozó gépsor
mellett haladtunk el, majd következett a séta fénypontja: a legkorszerűbb
gépsor megtekintéséhez mindenkinek be kellett öltöznie előzőleg sterilizált
műanyag köpenybe, fejvédőbe és lábbeli védőbe. Utolsó mozzanatkén
fertőtlenítő szeres kézmosás növelte a higiéniai óvintézkedések
hatékonyságát. A "földön kívüliek" látszatát
fokozta a narancs színű füldugó, főleg ha szemüvegére csíptette az adott ufó
lény ...
Hatalmas zajban folyó munka során úgy lett kialakítva a technológia, hogy
minimális az emberi beavatkozás. Mind összesen 2-3 ember volt látható.
Csőszerű műanyag darabolódva, megolvasztva, palack alakúvá felfújva került a
mosó
részlegbe, ahol mosás, fertőtlenítés után töltésre sorakoztak a helyben
előállított palackok. A teli palackokat raklapra sorolás után bálázzák. A
gépsorok felett átívelő kis hídon jutottunk a kész raklapokat fogadó
automatikához és innen a 4000 négyzetméteres, 6000 raklapot befogadó
raktárba mentünk át. A megfelelően vonalkódozott árú tovább mozgatása a
kamionokba is adott mesélni valót az üzemet bemutató vezetőnknek. A
tárgyalóba visszatérve még kaptunk némi frissítőt, majd útra keltünk a
népfőiskola irányába.
Korgó gyomrunk, na meg az étterem személyzete is diszkréten figyelmeztetett
minket
a vacsora szükségességére: Újházi tyúkhús leves, marha pörkölt nokedlivel
paprika salátával, rántott zöldségek krumplis majonézzel vagy uborka
salátával és végül málnás gyümölcs torta voltak a fogyasztható ételek.
Előtte, alatta és utána az évfolyamtársak hozta gyümölcs és folyékony kenyér
színesítette, emelte a hangulatot. Tele hassal került sor az ilyenkor
szokásos beszámolókra, amikor is mindenki elmesélte az eltelt év során vele
történteket a jelenlévő 33 hallgatónak. A következő évi találkozó
megrendezésére Módos Ernő barátunk
tett ajánlatot, tehát jövőre Szekszárd lesz a helyszíne az
összejövetelünknek. A továbbiakban Ernő és Apjuk vezényletével hajnali 2,
fél 3-ig tartó ének óra került megtartásra.
Bőséges reggelivel, beszélgetésekkel telt a vasárnap reggel, kora délelőtt.
Apjukkal 3/4 11-kor indultunk hazafelé és már csak háziasszonyunk maradt
utolsó távozónak. Köszönet Ábrahámné Farkas Idának a pompás programért,
mindnyájatoknak a nagyszerű hangulatért, a Népfőiskolának a vendégszerető
bánásmódért!
Szeretettel Miklós
2011.06.09.
