Maja meggyógyít, 3.
Kedves Olvasó!
Napjaink tele vannak apró örömökkel, kedves pillanatokkal, azonban a bosszúságot okozó helyzetekből is bőven akad elég. Szeretnél egy olyan szemüveget, mely ezeket a kellemetlenségeket orvosolja? Maja meggyógyít! - A kellemetlenségeket kellemessé teszi, a lehangoló pillanatokat vidámabbá varázsolja, a rosszban is keres valami apró kapaszkodót, amiben megtalálható a szép és a jó.
Hangsúlyoznunk kell, sorozatunkban mindennapi kényelmetlenségek, problémák állnak a középpontban, s nem tragikus események. Ezek feldolgozásához valóban szakemberre van szükség!
Maja párbeszédes formában csalogatja elő a rosszból az elviselhetőt úgy, hogy az olvasó magától is rájön, nem is olyan ördöngösség az egész!
Tegyük fel ezt a szemüveget, s lássuk, mi történik!
Maja
***
„Kérem a következőt!"
- Ugye milyen ismerős ez a mondat?
- Ne is mondd! Rögtön elmegy mindentől a kedvem, ha erre gondolok. Az orvosoknál várakozni egyszerűen pokoli érzés.
- Elvileg időpontot is kapunk, mégsem jó?
- Időpont? Akkora időbeli csúszások vannak, hogy lehetetlenség tartani magukat az időpontokhoz. A várakozás így is több óra. Sőt, ami a legrosszabb, még betegebben jövünk el az orvostól, mint ahogy odamentünk.
- Az órákig tartó várakozás valóban szörnyű, azonban el lehet valahogy ütni az időt.
- Ilyenkor semmihez sincs az embernek türelme.
- Sokaknál ott van az okostelefon, nekik könnyebben telik az idő.
- Igen ám, de a szemüket is rongálják, s már lassan az emberek nem is beszélgetnek egymással.
- Régen, egyik beteg elpanaszolta gondjait a másiknak, hiszen ismeretlennek jobban megnyílunk. Egész jó kis beszélgetések kerekedtek, most meg!
- Az is előfordult már, hogy a rendelőben találkoztunk rég nem látott ismerőssel, felújíthattuk a kapcsolatunkat.
- Valahol a tévé megy a gyerekeknek, mintha más elfoglaltságot nem lehetne kitalálni.
- Amikor én kislány voltam, lapozgattam a képes könyveket, karikatúrákat, jobban telt az idő várakozás közben.
- Én meg olvasnivalót vittem magammal, bele is feledkeztem a könyvembe nem egyszer.
- Keresztrejtvényt is jó fejteni, ha van hozzá az embernek ilyenkor türelme.
- Ezek mind jó ötletek, csak ha az ember nem érzi jól magát!
- Tudom, ez mindig is probléma volt. Főleg akkor, ha nincs az embernek kocsija, s buszozhat.
- Az pedig még rosszabb, amikor a buszok vidéken csak óránként közlekednek, s az orrunk előtt megy el.
- Azt nem tudom, milyen jó dolog sülhet ki a várakozás unalmas perceiből.
- Azok a tevékenységek, melyekről beszélgettünk, mind jó időtöltési lehetőségek. Sőt, hangoskönyvet is lehet hallgatni.
- Nekem néha az ábrándozás is segít.
- Hogyan?
- Máshova képzelem magam, mások társaságában.
- Egyszer, amikor hosszabb ideig várakoztam az orvosnál, időűzés képpen felhívtam egy ismerősömet, akivel már régen nem beszéltem. Egyik téma követte a másikat, jól elcsevegtünk.
- Jó, hogy kéznél van a telefon! Milyen jó lett volna régen hazaszólni a családtagoknak, hogy ne izguljanak, még mindig a rendelőben ülünk. Most sok idegeskedéstől kímél meg bennünket a mobil.
- Elvileg azért megyünk orvoshoz, hogy meggyógyuljunk, ez áldozatokkal jár.
- Azért lássuk be, mára már sokat fejlődött az orvostudomány, sok olyan betegség gyógyítható, melyeket régen nem tudtak orvosolni.
- Hányan veszítették el így a gyermekeiket, belegondolni is rossz! Akkor inkább kivárom a soromat, nem panaszkodom tovább!
- Akkor vegyük fontolóra az alábbi mondást:
"Annak, aki vár, az idő minden ajtót kinyit."
(kínai közmondás)
***
Amennyiben van még további ötlet a várakozás kellemesebbé tételére; vagy egyéb probléma, amit orvosolhatok, várom a visszajelzéseket az arvay.maria@mvgyosz.hu
vagy az, arvay.marika@gmail.com elérhetőségekre!
Köszönöm!
Árvay Mária
