Ne kérdezd!
(Nőnapi vers Zsuzsunak.)
Ne kérdezd, hogy mért lesz úrrá
Napsütés a zord fagyon!
Ne kérdezd, mert csak te tudod,
Mért szeretlek oly nagyon.
Ne kérdezd, hogy mért jó hinni,
Hogy számomra létezel!
Miért várom szívdobogva,
Mikor ideérkezel!
Ne kérdezd, hogy mért vidít fel
Veled minden pillanat!
Azt se kérdezd, mért kívánom,
Hogy mind többször lássalak!
Ne kérdezd, hogy mért fürkészem
Folyton lelked titkait!
Miért próbálom kinyitni
Nagy ördöglakatjait!
Epilógus:
Úgy szeretlek tégedet,
Hogy leírni sem lehet!
Ezért hagyok versem végén
Kicsinyke üres helyet!
