Nyugdíjas kicsi Liluskámnak
Nem riaszt fel virradatkor
A hajnal csúf kakasa,
Álmodat nem űzi így el,
S többet alhatsz éjszaka.
Nem ébreszt az óra sem fel,
Hallanod sem kell dalát.
Nem kell félned a főnököknek
A sistergős panaszát.
Csak egy "rossz fiú" sír néha,
Kivel éled éltedet,
Vígasztald őt, vagy jól verd el,
Ha elveszi kedvedet.
Mondd neki, hogy nem kap enni-
Inni, hogyha téged nagyon félt!
Ha nem hajlik a jó szóra,
Jól náspángold el ezért.
Kiírtad a hatvankettőt,
De nem látszik rajtad ám!
Amint egyszer régen írtam:
"Százhúsz évig élj bubám!"
Messze kerüljenek tőled
Az életnek gondjai,
Arcodon ne látsszanak meg
Az időnek ráncai!
(2013. 4. 15..)