Pál, Kata, Péter,... Józsi, Bánk
"Pál Kata Péter jóóó reeggeelt,
Mááár odakünn a naaap feelkeelt,
Szól a kakasunk, az a nagytaaarajúú,
Gyere ki a rétre ku-kúú-ríí-kúúú!"
Már ahogy a nóta mondja.
De hiszen bolond ez a nóta, mert ma József, és Bánk napja van, ahogy arra a Szupernagyi is felhívta a figyelmünket.
De ÉÉN már pont egy héttel ezelőtt megköszöntöttem József nevű vendégemet.
Pontosabban szólva felköszöntöttem miszter Dzsó Börnhárdtot, innen Birminghamból, akkori illusztrációs vendégemet.
Hát persze annak örömére, hogy végre távozik itthon hagyott családtagjaihoz.
Na azért nem volt olyan borzasztó az a 4 nap, amit itt töltött velem a lápon.
Az első két napon csak magunkban szuttyogtunk, aztán a hétvégére megérkezett a csacsika család is, korlátozott létszámban.
Dzsó bácsi beugrós libelléjét, amikor is tarolt az éjjeli edényemben, akarom mondani, az éjjeliszekrényemen, már ismeritek, a saját bevallása alapján.
Ezt a dolgot mindjárt szerda délután lerendezte, a későbbi félreértések elkerülése végett.
Aztán csütörtökön többszöri bejárást tartottunk a kecóban.
Sikerült is megtanulnia,
...
Már mint a nevem többszöri kiálltását, hogy abból megállapítsam, hogy merre is garázdálkodik, és a helyes útra terelgethessem.
Pedig nem is nagy a Wigwam.
Ezt A Nagypapy, és a Náncsi nénje is megerősítheti.
Sajnos, Lencsiék még akkor jártak nálam, amikor még annyi lábam volt, mint a polipnak, és még az építkezés hevében csak a híres,hírhedt kazánházban éltem.
Bár a Kend Uram már akkor bejárta a holdbéli tájakat, egy adag kávé kínálgatása címén.
És az Emmi sem látta, hiszen Ő meg a budakeszi szanatóriumban látogatott meg, lábatlanságom kezdetén.
Akkor térképezzük fel némileg a haciendát.
Belépés a főbejáraton.
Egyenesen előre mintegy 6 méter, és már neki is mentél a kredencnek.
Ott egy nagyon derekas szögletű balos kunkor, hát hiszen nálam milyen is lehetne, majd további 2 méter gyalogosan megtett táv után, már be is jutottunk az Ági szobájába, amit a látogatás időtartamára kijelöltünk a Józsi bogár saját használatára.
Eddig nem túl bonyás.
Nem?
Innen a konyhába, ahol csillapíthatta általában olthatatlan étvágyát, megint nem volt túl bonyolult az út.
Konkrétan, kilépve a szobából, alig kell 4 métert nyílegyenesen megtenni, és máris ott vagy az áhított paradicsomban.
Ez nem is volt annyira metaforikus szófordulat, tekintve, hogy időnként kiszórtam a konyhában azt a pár 10 db datolya paradicsomot, amit a reggelihez próbáltam föl-, jobban mondva leszolgálni.
Ezen a tengelyen gyakorlatilag ki lehetett húzni a nap nagy részét.
Ám, de.
Mi van akkor, ha megtelt a víztorony, és már nem tudta fejben tartani a folyadék mennyiséget?
Már pedig a burája az megtelt rendesen, az elfogyasztott minőségi rozé bortól, és amíg módosult tudatállapotában el nem aludt, addig időnként csak ki kellett nyitni a vészcsapot.
Akkor kezdjük az országos kék túrát.
A kiindulási pont megint legyen a Dzsó szobájának ajtaja.
Amint kilépsz, azonnal egy balos.
Már megint!
Vagy még mindi?
1 lépés előre, hiszen a távolság 80 cm.
És itt jön a csoda!
Egy 1-szer 1 méteres közlekedő, aminek mind a 4 oldalán ajtó tátong!
Felháborító!
El is kereszteltük Bermuda 4 szögnek.
Itt a mi kis jóskánk csak annyiszor tévedt el, ahányszor belépett ide.
Pedig még a tájolása is a mondóka szerinti:
Előttem van Észak,
Hátam mögött Dél,
Balra a nap nyugszik,
Jobbra pedig kél.
Mondhatnánk:
Előttem a Vécé,
Hátam mögött a nappali,
Balra Zoli nyugszik,
Jobbra meg a pancsi.
...
Ahol tartózkodik a vendég fajansz is.
Hát itt egyszer még nekem is sikerült egy esetben eltévednem.
Pedig ahogy hallottátok, innen nyílik az ÉÉN szobám is, ahova pedig viszonylag gyakran járok az augusztusi beköltözés óta.
Ugyanis szombaton már nagy volt a népesség sűrűsége, és mindenki egyszerre gágogott, mint amikor kiborul a libás kosár.
Egy csöppöcskét ÉÉN is belefolytam a szócséplésbe, és kicsit meg is fordultam.
Sikerült annyira felbosszantaniuk, hogy már azt se tudtam, hogy hol áll a fejem.
Így került sor, hogy egyszer csak azzal a mondattal vetettem véget a zsinatnak, hogy:
- Annaaaa!
Hozzáááám!
Erre csönd lett, mert szerencsére mindenki megijedt, hogy mi van velem?
Nem volt semmi, csak eltévedtem a Bermuda 4 szögben.
Anna jött, és megforgatott a saját tengelyem körül vagy háromszor, majd amikor már nem csak eltévedve voltam, hanem már szédültem is, akkor betámogatott a szobámba, és leültetett az ágyamra.
Ekkor már szinte sikoltozva, magamból kikelve visítottam, hogy nem ez volt a cél, hanem a klotyóóó!
De azért sikerült a bevizeléses baleset megelőzésével, időben bejutnom a trónusra.
Dzsót ilyen hangosan röhögni mindez idejig még nem hallottam.
Legalább sikerült még egy kis örömöt szerezni Neki.
Ennyit a térképészeti élményekről.
De ha már földrajz, ahhoz hozzá tartozik az időjárás is.
Mint tudjuk, Birmingham a forró égöv fővárosa.
Vagy neeem?
Annak alapján, ami a Bermuda 4 szögben lezajlott, akár miért is ne lehetne Anglia tőlünk délebbre?Dzsó már előre közölte, hogy Ő a 23-24°celziuszhoz van szokva.
ÉÉN meg felvilágosítottam, hogy itt a Március felesége, akarom mondani Idusa előtt még erősen fűteni kell, és a gázt még Hitler bácsi is csak a mkamrákban adta ingyér.
Azért nagy jóindulatomban a lakás nagy részét felfűtöttem 21°-ra.
Csak az ÉÉN szobámban kapcsoltam ki a gladiátort.
Ezért volt nálam csak 19°.
De hát a számítógép is nálam volt, meg hát az a szoba a lakás középpontja, ezért aztán sok időt töltöttünk el itt.
Józsi bogár mindjárt a berúgásos jelenet után derekasan meg is fázott, és az ÉÉN szobámba ezentúl már csak nagykabátban járt be dumcsizni, és gitározni.
Merthogy ne feledkezzünk meg Dzsó legjobb barátjáról, a gitárról sem, aki beköltözött a szobámba, hogy povedálás közben pengethessen kicsit.
ÉÉN is nagyon megszerettem a gitározást.
A skálázás hangjait már kívülről tudom, hiszen naponta alig 8-szor, 10-szer hallottam.
És mind a két másik dallamrészletet is.
Azért saját bevallása szerint legalább az étkezéssel meg volt elégedve.
Bár biztos ebben sem lehetek, hiszen az Ági által gondosan elkészített zacsit, amiben benne volt Józsika elemózsija, a nagy pakolás közepette, az érte érkezett barátjával teljes egyetértésben, itt felejtették a kertkapu mellett, a kerítés kőalapján.
Ezt úgy tudtam meg, hogy este 9 körül, amikor az Intercitty orra már erősen Pécs felé kukucsolt, egyszercsak felhívott skype-on, és elmondta, hogy hogyan jártak.
Persze nagyon sajnálkozott, de szerintem ez is csak magamegjátszás volt.
Pedig Ági nagyon kitett magáért.
Pakolt Neki egy kis sonkás szendvicset, egy kis gyümölcsöt, és egy kevéske sós sütit, amit ketten készítettünk 3 kezesben.
ÉÉN voltam a Gyu-madár, akiről a Hanna-Barbera rajzfilm stúdió óta tudjuk, hogy:
- A gyumadár gyúúúr!
Tehát ÉÉN gyúrtam a tésztát, csak úgy, mint az almás pite tésztáját is, ami pedig az ÉÉN névnapi ajim volt, de a józsi bogár még ebből is kaphatott.
Hogy hogyan is skype-olt a vonatról?
Hát úgy, hogy jól el volt eresztve technikával.
Konkrétan egy Iphon 3 fölött rendelkezett.
De ha már a technikáról beszélünk, ne feledkezzünk meg arról a picinyke tényről se, hogy ha az ember fia véndögségbe megyen, akkor a cipős doboz is jár, ahogy azt eddigi összes vendégem, nevezetesen először Lencsi, majd Emmy a Budakeszi szanatóriumban, és végül, de nem utolsó sorban Náncsi, és a Nagypapy is betartotta.
Szóval Dzsó bácsi nem pont kaját pakolt a dobozba, hiszen az megromlott volna, mire ide ér, hanem technikát pakolt.
És hogy az időről se feledkezzhessek meg, hozott több órát is.
Az asztali típus mondja a hőfokokat is.
A karóra, idézőjelben "csak" az időt tudja.
Mondjuk be lehet állítani 4 időpontot ébresztőre is, de ki a f..sz akar időre ébredni.
És gondolt a nyelvtanulásomra is, hiszen ezek a buta szerkezetek csak ékes szóló Ángliánusul hajlandóak tajtékoztatást nyújtani.
De ezen a nyelven is jóban vagyok a számokkal, ezért ez sem okozott különösebb nehézséget.
Azért volt a csomagban még néhány tartós étel is.
Gondolok itt arra a pár büdösebbnél büdösebb sajtra, amit ÉÉN nagyon szeretek, és amitől az összes órám pillanatnyi helyzetét tapogatózás nélkül is napokig pontosan kiszagolhattam.
Hát röviden, valahogy így telt el a látogatás ideje.
Ha valamit még kihagytam, azt majd egyszer megírom.
