Pillanat és ...
Már csak a pillanat él
A füvek izzanak
Elsárgulnak elfeketülnek
A torra ünnep
Ötszáz éve mit mondott Francois Villon
Már csak a pillanat él
Perc a kettészelt éjszakából
Füvek szénaillata
Arany s fekete változatban
Minek a pénz a bankban
Válthatnánk jószagú fűre csillagra éjszakára
Igaz
Mit mondott Francois Villon
Villongások a tájból
Báthory Gábor közelharca
Óhaj szeretném látni
Látni megenni megzabálni óhaj
Micsoda zsongás
Füvek kiégnek feketülnek
Dionüszosz Thébában mámor micsoda ünnep
Mit mondott Francois Villon
Téboly a tébolydában
Sikoly sikolyok sikoltások
A vant kinek is absztrahálom
Mámor felgyújtó gyónás
Aranyfüvek lángoló legelőnek
Legelőkön a sokszínű lény
Füvek fekete nyugodalma
Ki tudja mit mondott Villon ötszáz éve
Talán azt hogy nyugodjunk meg
Vagy azt hogy „Irgalmazz nékünk"
Ki kinek irgalmazzon
Fekete téboly a tájon
Vád rom Faludy jól fordította mégis
Ülök a zsarátnokon
Meggyúlt a föld is alattam
Hova érek
Feketék az elperelt évek
S én még azt hittem hófehérek
