Próbaállomás
A gép jelez, a kagylót felveszem
S jelentkezem: Itt próbaállomás -
Valakit hívnak, fürgén kapcsolom,
S máris jön, jön az újabb hívás.
Elmondom egy nap százszor, többször is,
Ó, hányszor a hosszú év alatt!
Adom és veszem, oldom és kötöm
Az idegként futó vonalakat.
;Még álmomban is kísérnek néha,
;Hangok jönnek, hívnak, kapcsolok,
S én névtelen szolgája a gépnek,
Hogy engem hívnak, arról álmodok.
Néha csak eltűnődöm rajta:
Milyen lehet kint? Szép-e a világ?
Másoknak fénylik a lüktető élet,
S enyém a próbaállomás.
