Remény
Az Isten az ő egy szent Fiát,
Miérettünk adta,
Halálával bűnös lelkünk,
A Mennyek honát kapta.
Kínozták, megfeszítették,
Azután feltámadt,
Általa a reményt kaptuk,
Hogy ránk is ez várhat.
Van hová a halál után,
Mint kiút a télből,
A sokszor talán öröknek hitt,
Kopár sötétségből.
Az ágak hegyén majd rügy fakad,
Szikrákat szól ránk a Nap,
Vidám dalukat fütyülik,
Odakünn a madarak.
