Száll az ének, 2017. augusztus 20.
Száll az ének már sok éve,
István király ünnepére,
templomokon a keresztek,
néha bizony megremegnek!
Félünk kicsit egyre mástól,
ettől a nagy Európától,
sok országból sokan jönnek,
hullanak az égi könnyek...
István király fentről látja,
s ráborul a keresztfára,
csak a magyar el ne vesszen,
kéri Istent ott fent, csendben!
Nem lehet, hogy sok szív azért,
hiába halna a honért,
erős nemzet négy szép vára,
emlékszik Koppány szavára!
Ősi hitünk is egybe tart,
világfáról sok ág kihajt,
összetartunk egyre félünk,
ne sodorják el majd népünk!
Vér áztatja Barcelonát,
s Krisztus szentsége az oltárt...
Száll az ének, hogy ne féljünk,
ünnepen egymáshoz érjünk,
nyitott szívvel összeállva,
ne boruljunk a fejfákra!
Éljünk soká, erős nemzet,
kereszténységgel itt rend lett,
s István király fenn az égen,
nagy nemzetét óvja éppen...
2017. augusztus 21., 16:27
