Szél alatt
Ilyenkor minden csillag izzik
És piros szárnyon száll a hold,
Kései szekerek kocognak.
Felverik álmából a port.
Ilyenkor künn a Kis-Tiszán is
Álmában ring, zizeg a nád,
Szétszórja fodrát a sovány víz
S nézi az ég tükrén magát.
Ilyenkor anyám tehenet fej,
Billeg a háromlábú szék,
Csordul a tej zöldízű szála,
Csobban a szomjas pléhfazék.
Ilyenkor minden csupa fény lesz,
Amit az emlék visszahoz,
S vágyom szállni suhogva, sírva,
Mint szél alatt a nyurga rozs.
