Szomorú gyásszal
Ó, ki úgy szerettél,
s oly sokszor átöleltél,
s mikor éjnek éjén beteg voltam,
ágyam mellett virrasztottál.
Tanítottál szépre, jóra,
értem kész voltál sok áldozatra.
De elmentél, nem vigyázhatsz rám,
mert az ég elszólított már!
Gyászba borult az én szívem,
megtört a lelkem,
fájdalomtól remeg testem,
hisz elvesztettem földi léted.
Áldjon meg téged az ég,
adjon neked örök nyugodalmat,
s örökké tartó oltamat,
s jóságodért magas jutalmat.
Egy barátom édesanyjáért.
2007.
